0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 14.

Több vírust adunk át az állatoknak, mint amennyit elkapunk tőlük

A madárinfluenza és a sertéspestis járvány közepette folyamatosan téma, hogy vajon veszélyesek-e ezek az emberre nézve. Egy friss tanulmány szerint azonban úgy néz ki, az állatok jóval több vírust kapnak el az emberektől, mint mi tőlük.

A University College London (UCL) Nature Ecology & Evolution tudományos folyóiratban megjelent tanulmányához a nyilvánosan hozzáférhető vírusok genomját vetette alá analízisnek. A cél az volt, hogy megfejtsék, mely vírusok ugrottak át a gerinces fajok között egyikéről egy másikra.

A legtöbb újra és újra fellángoló járványt az állatvilágban a vírusok okozzák. Az állatokról emberre való átjutást zoonózisnak nevezzük, mely könnyen járvánnyá alakulhat. Ilyen az ebola, az influenza és a Covid-19 is. Mivel nagy hatással van a humán-egészségügyre egy ilyen zoonózisos betegség, ezért az embereket elsősorban a fertőzés célpontjának tekintik, nem pedig a forrásnak. Éppen ezért az emberről állatra terjedő vírusok jóval kevesebb figyelmet kapnak – hívja fel a figyelmet a ScienceDaily.

kutya ember maszk szájkosár betegség vírusok
Illusztráció

Az állatoknak „több félnivalójuk” van

A mostani tanulmányhoz a kutatók olyan alkalmazott módszertani eszközöket dolgoztak ki, melyekkel közel 12 millió vírus genomot tudtak megvizsgálni. A kapott eredményekkel rekonstruálták a vírusok történetét, beleértve a múltbeli gazdaváltásokat is 21 vírus család esetében. Kimutatták, hogy a vírus genomok mely részein következett be mutáció az ilyen faj-cserék alkalmával.

Az eredmény meghökkentő volt: majdnem kétszer annyi esetben ugrottak a vírusok emberről állatra (ezt hívják antroponózisnak), mint fordítva. Ez a mintázat nagyjából minden vírus család esetében azonos volt. Még ennél is több állatfajok közötti váltást mutattak ki, melyek esetében nem volt jelen az ember.

A kutatás rámutatott arra, hogy milyen gyakori jelenség valójában az antroponózis. Az emberről házi- vagy vadállatra terjedő vírusok ennek ellenére kevés figyelmet kapnak.

A kutatás társszerzője, Francois Balloux professzor (UCL Genetikai Intézet) elmondta:

„Úgy kell tekintenünk az emberekre, mint a kórokozókat végtelen számban cserélő gazdaszervezetek hálózatának egyik csomópontjára, nem pedig a zoonózisos betegségek végállomására.

A vírusok állatok és emberek közötti, mindkét irányú átvitelének felmérésével és nyomon követésével jobban megérthetjük a vírusok evolúcióját. Ezzel remélhetőleg jobban fel tudunk készülni a jövőben felbukkanó új betegségekre és járványokra, miközben a vadonélő állatok védelmét is elősegítjük.”

Forrás: ScienceDaily

Magazin ajánló: