0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 18.

Az őszibarack jövője

Harmincadik alkalommal rendezték meg Szatymazon az őszibarack-termesztési tanácskozást és metszési bemutatót.

A múltidéző előadások után spanyol szakember mutatta be a legkorszerűbb módszereket, számos megvalósult példával alátámasztva mondanivalóját.

A rendezvényt megelőző héten már felvázoltuk a Dél-alföldi Őszibarack-termesztők Szövetsége történetét (Most a termésbiztonság a téma – Kertészet és Szőlészet 2024/8. szám), amit Szél István felelevenített a szatymazi rendezvényen. Somogyi György alapította meg 1992-ben a szatymazi gazdakört, ők kezdték szervezni a nagy múltú rendezvényt. Ezzel Kamenszky Béla tanító, iskolaalapító nyomdokaiba léptek, aki az 1930-as években ankétokat, aranykalászos gazdatanfolyamokat szervezett. A szövetség alakulásakor felvették a kapcsolatot egyetemi oktatókkal, kutatókkal és az ő segítségükkel indult a szakmai munka. Sok területen léptünk előre, voltak kudarcaink is, de most egymás szemébe nézhetünk, vont mérleget Szél István.

őszibarack
Illusztráció

Összehasonlító kísérletek

Szabó Zoltán régi fotókat, videókat is bemutatott az elmúlt évtizedekről. Ő az akkori Kertészeti Egyetem oktatójaként az elsők közt járt a termőtájra őszibarackot metszeni, Dávid Miklóssal és Oláh Gáborral együtt. Később Nyéki József a fajtagyűjtemény létrehozásában segített, akkor került Magyarországra az Early Redhaven, a Flavortop vagy a Fairlane.

Több olasz faiskolást, kutatót, nemesítőt hoztak el Szatymazra, és a rendezvényeken a Debreceni Egyetemről és a volt kecskeméti kertészeti főiskoláról is érkeztek előadók. Az előadások mellett gyakorlati kísérleteket végeztek a termőtájban, például összehasonlító művelésmód-kísérletet, amiben a hagyományos tányérkoronát hasonlították össze karcsú orsó, váza és háromágú sövény koronaformákkal.

Ennek a munkának is köszönhető, hogy elterjedt az Y korona az őszibarackosokban, aminek nagyon jó a fényhasznosítása és magasabb a tányérkoronánál. Amerikai, olasz és spanyol nemesítők mutatták be új fajtáikat a magyar szakemberek segítségével és rengeteg új őszibarackot és nektarint tudtak kipróbálni itthon is. Közülük a hazai klímát elviselők váltak be, ugyanis ingadozó és alacsony a termésátlag, amit a jövőben sem lehet nagyságrendekkel javítani. Ennek a rossz termésbiztonságnak tudható be, hogy folyamatosan csökken a termőterület, az utóbbi években Csongrád megyében 10 ezer tonna körüli az őszibaracktermés. Itthon tehát a fagytűrő, illetve a sok virágrügyet fejlesztő fajták váltak be, mint a Cresthaven, az Early Redhaven, a Redhaven, a Bianca. A fagykár mérséklésére a virágzás késleltetésére is beállítottak kísérletet: amikor napos volt az idő és a hőmérséklet meghaladta a 7 °C-ot, öntözéssel hűtötték a fák környezetét. Ezzel a kezeléssel 5-7 nappal később virágoztak a fák.

Őszibarack törpe alanyon
Őszibarackból törpe alanyon nevelhetünk sűrű ültetvényt
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: