A múltidéző előadások után spanyol szakember mutatta be a legkorszerűbb módszereket, számos megvalósult példával alátámasztva mondanivalóját.
A rendezvényt megelőző héten már felvázoltuk a Dél-alföldi Őszibarack-termesztők Szövetsége történetét (Most a termésbiztonság a téma – Kertészet és Szőlészet 2024/8. szám), amit Szél István felelevenített a szatymazi rendezvényen. Somogyi György alapította meg 1992-ben a szatymazi gazdakört, ők kezdték szervezni a nagy múltú rendezvényt. Ezzel Kamenszky Béla tanító, iskolaalapító nyomdokaiba léptek, aki az 1930-as években ankétokat, aranykalászos gazdatanfolyamokat szervezett. A szövetség alakulásakor felvették a kapcsolatot egyetemi oktatókkal, kutatókkal és az ő segítségükkel indult a szakmai munka. Sok területen léptünk előre, voltak kudarcaink is, de most egymás szemébe nézhetünk, vont mérleget Szél István.
Összehasonlító kísérletek
Szabó Zoltán régi fotókat, videókat is bemutatott az elmúlt évtizedekről. Ő az akkori Kertészeti Egyetem oktatójaként az elsők közt járt a termőtájra őszibarackot metszeni, Dávid Miklóssal és Oláh Gáborral együtt. Később Nyéki József a fajtagyűjtemény létrehozásában segített, akkor került Magyarországra az Early Redhaven, a Flavortop vagy a Fairlane.
Ennek a munkának is köszönhető, hogy elterjedt az Y korona az őszibarackosokban, aminek nagyon jó a fényhasznosítása és magasabb a tányérkoronánál. Amerikai, olasz és spanyol nemesítők mutatták be új fajtáikat a magyar szakemberek segítségével és rengeteg új őszibarackot és nektarint tudtak kipróbálni itthon is. Közülük a hazai klímát elviselők váltak be, ugyanis ingadozó és alacsony a termésátlag, amit a jövőben sem lehet nagyságrendekkel javítani. Ennek a rossz termésbiztonságnak tudható be, hogy folyamatosan csökken a termőterület, az utóbbi években Csongrád megyében 10 ezer tonna körüli az őszibaracktermés. Itthon tehát a fagytűrő, illetve a sok virágrügyet fejlesztő fajták váltak be, mint a Cresthaven, az Early Redhaven, a Redhaven, a Bianca. A fagykár mérséklésére a virágzás késleltetésére is beállítottak kísérletet: amikor napos volt az idő és a hőmérséklet meghaladta a 7 °C-ot, öntözéssel hűtötték a fák környezetét. Ezzel a kezeléssel 5-7 nappal később virágoztak a fák.
