A nanoanyagok a nanométeres (egymilliomod milliméteres) mérettartományba tartoznak. Egyik előnyük, hogy az apró méret mellé hatalmas relatív felület jár, így a biológiai rendszerekben, sejtekben speciális viselkedésre képesek. Emellett különleges optikai és mechanikai tulajdonságokkal, illetve antimikrobiális hatásokkal is bírnak. E különleges tulajdonságokat igyekszik a kutatócsoport a magedzésben kihasználni. A vizsgálatok során többféle kezelés hatását is tesztelni fogják. Az egyik ilyen anyag a nanoanyagokkal dúsított plazmaaktivált víz.

Ebben a vízmolekulák és a légköri plazma kölcsönhatása révén reaktív oxigén- és nitrogénformák keletkeznek. A korábbi kísérletekből kiderült, hogy a plazmaaktivált vízzel való kezelés hatására javult a növény csírázása és növekedése, csakhogy a benne lévő oxigén- és nitrogéngyökök annyira reaktívak, hogy gyorsan elreagálnak, a hatásuk nem tart sokáig. Érdemes lenne hát megnövelni a stabilitásukat. Ennek egy lehetséges megoldását kínálhatják a fém nanokolloidok.

A kutatócsoport-vezető szerint a nanoanyagok révén így a plazmaaktivált víz hatékonyabb magedző anyaggá alakítható.

A növények receptoraikkal érzékelik a karrikin jelenlétét, fokozzák a csírázásukat és a csíranövény növekedését, illetve javul a stressztűrésük. Ez a hatás is ismert már, de mi egy nanopolimerbe, a kitozánba csomagoljuk majd a karrikint, és így reményeink szerint felruházzuk majd mindazokkal az előnyös tulajdonságokkal, amelyek a nanoanyagokat jellemzik.

A harmadik anyag pedig, amelyet a vizsgálatokban alkalmazni fognak, egy szilikátalapú nitrogén-monoxid donor nanoanyag lesz, amelyet már előállítottak, de növényekben még nem teszteltek. E nanorészecske nitrogén-monoxidot szabadít fel, ami ugyancsak erősen reaktív, és jó hatással van a csírázásra.

„Bízunk benne, hogy a projekt szilárd és megbízható elméleti ismereteket tud nyújtani a fenntartható mezőgazdaság új technológiáinak bevezetéséhez” – vélekedik a Lendület-kutatócsoport vezetője.