Dezsényi Balázs, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának infektológus szakorvosa az Echinococcus multilocularis nevű galandféreg lárvái által okozott, ritka, potenciálisan életveszélyes, a májat megbetegítő alveoláris echinococcosis 2003 óta tapasztalt magyarországi előfordulásáról és jellegzetességeiről számolt be. A fertőződés rókaürülékekkel szennyezett talajszemcsékkel, földben termesztett zöldségek/gyümölcsök fogyasztásával történhet, rizikófaktorai a megbetegedésekkel érintett területeken a konyhakertművelés és az erdőjárás. A hosszú ideig tünetmentes betegség kontrolljához és megelőzéséhez az „Egy egészség” megközelítéssel több szektor összehangolt akciójára van szükség. Az elsődleges prevenció eszközei a PZQ-csalétkek használata rókáknak, a kutyák havonkénti kezelése praziquantellel, a rágcsálóirtás mezőgazdasági telepeken.

Vajda Lajos, az Országos Járványvédelmi Központ (OJK) igazgató főállatorvosa a hazai és az európai madárinfluenza-járványokról tartott előadásában kifejtette, hogy a vadmadarakban olyan mértékben elterjedt a fertőzöttség, hogy a vírus szegmenseinek kicserélődéséhez nem szükséges új vírusnak érkeznie vándormadarakkal kelet felől. A múlt ősszel indult járvánnyal kapcsolatban elmondta, hogy a daruvonulás során 300 ezer példány repült hazánkba. A darvak itt találkozhattak a H5N1 vírussal, amely súlyos megbetegedést és elhullást okozott közöttük az egész országban, de a baromfikitöréssel érintett területen fokozott mértékben. Az első kitörések egyértelműen a nagy létszámú beteg és elhullott darvakhoz voltak köthetők.

Kutyák a szabadban című előadásában Jerzsele Ákos, az ÁTE tudományos és innovációs rektorhelyettese, a Gyógyszertani és Méregtani Tanszék vezetője kiemelte, az erdőben gyakran megforduló ebek, például a vadászkutyák nagyobb eséllyel fertőződhetnek meg számos parazitás megbetegedéssel, mint a lakásban vagy kertben tartott fajtársaik. Ezek egy része, a kutya mellett az emberekre is veszélyes lehet, ezért háziállataink rendszeres parazitaellenes kezelése kiemelkedő jelentőséggel bír. Ismertette a javasolt féregellenes kezelési sémát, a szívférgesség megelőzésének és kezelésének feladatait, a külső élősködők elleni szerek gyakorlati alkalmazását.

Az ASP-járvány elleni szlovákiai küzdelmet mutatta be Lebocký Tibor, a Szlovák Vadászkamara és Vadászszövetség elnöke. A kamara kötelezettséget vállalt a vadásztársadalom és a laikus nagyközönség felvilágosítására, országos konferenciák szervezésére Litvánia és Csehország részvételével, ahol sikerült megállítani az ASP terjedését. A szervezet projektet indított hűtőberendezések beszerzésére, melyekben a vadászatra jogosultak az elejtett vaddisznókat tudják tárolni Szlovákia egyes járásaiban. Ezekből több mint ezret szállítottak ki.

2022 október elsejétől 100 euróra emelték a lődíjat minden elejtett darabért az ütközőzónákban. Az elejtett vagy elhullott vaddisznóval mindig úgy járnak el, mintha pozitív eset lenne.