A résztvevők – vadászatra jogosultak képviselői, hivatásos vadászok, tájegységi fővadászok, vadászati hatósági feladatokat ellátók, vadgazdálkodási szakemberek és állatorvosok – nemzetközi kitekintéssel taglalták a járványvédelemmel, az állatról emberre terjedő betegségekkel és a természetvédelemmel kapcsolatos teendőket.
Nélkülözhetetlen, hogy a vadgazdálkodási és a vadegészségügyi szakemberek rendszeresen találkozzanak egymással és közösen keressenek megoldást a gondokra. Az egyetem számára nagyon fontos, hogy ezeket az együtt gondolkodásra alkalmas eseményeket immár egy évtizede szervezi, hiszen fő témakörei az intézmény hivatásához kapcsolódnak, és a legjobb szakemberekkel tudnak részt venni ebben a munkában, hangsúlyozta köszöntőjében Sótonyi Péter rektor. Hozzátette,
Előadásában az egyetem mozgalmas évtizedét is ismertette. Az ÁTE önállóvá vált, modellt váltott, aminek köszönhetően erős kapcsolatokat épített ki társadalmi környezetével, komoly előrehaladást ért el a nemzetközi rangsorokban és történelmi léptékű béremelést hajtott végre.
A vadgazdálkodók és a mezőgazdászok közötti folyamatos párbeszéd, a harmonikus és operatív együttműködés jelentőségét emelte ki Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, a Nimród főszerkesztője, amivel a vadkárokkal kapcsolatos problémák is oldhatók. Pragmatikusan, a földön járva kell az ökológiai gazdálkodás, a fenntartható emberi életmód és a vadélőhely védelmének szempontjait érvényesíteni, az élet pedig évről-évre bemutatja, hogy mindig van megoldás. Köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki a konferencia létrehozásán fáradozott.
szögezte le Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) ügyvezető elnöke. Gyakorlatiasan kell gondolkodni, napról napra megoldva a tájegységenként, országrészenként vagy egy-egy szűkebb területen adódó feladatokat. A vadászok is elvárják, hogy a jogszabályokat mindenki tartsa be. Elmondta, hogy az Alföldön nagymértékű mezei nyúl és őzelhullások történnek. Közös erőfeszítéseket sürgetett a magyar vadgazdálkodás szinten tartásáért. Hozzátette, a vadászok is fontos szerepet vállaltak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben. Fájlalta, hogy a szakiskolai hivatásos vadászképzés megszüntetésével elapadt a szakma utánpótlása.
A Magyar Vízivad Monitoring 40 éves múltra tekint vissza, 1990 óta végzik az Erdei Szalonka Teríték Monitoringot. A vadelhullási adatokat 1998 óta gyűjtik. Ezekről a Soproni Egyetem Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézetében több évtizede végzett nyomon követő mérésekről Faragó Sándor akadémikus adott elő. Az 1992-ben indult Lajta projekt tartamos mezei vad és ökoszisztéma megfigyelés. Az élőhely mintázatát havonta mérik, az élettér hónapról hónapra változik. Az elemzések is rámutatnak a szegélyélőhelyek fejlesztésének fontosságára.
