0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

Nem országos méretű, de több vármegyében jelentős probléma

Az idén a FeHoVa vadgazdálkodási konferenciájának célkeresztjében a vadkár és az ezzel összefüggésben álló nagyvadállomány növekedése állt.

A témákban érdekelt két köztestület, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Vadászkamara álláspontjai több esetben is ütköztek, de hangsúlyozták: együttműködésre törekszenek.

A nagyvadlétszám növekedésének okaira Csányi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője világított rá az 1960-tól napjainkig tartó időszak vadgazdálkodási tevékenységének eredményei alapján. A II. világháború után bekövetkezett nagyvadfaj-állományok regenerálódásával, és kiemelten az 1980-as évektől a csülkös vad állománya folyamatosan emelkedésével, a létszám olyan mértékben tetőzött, hogy

napjainkra (a vaddisznó kivételével) a jelentett mennyiséget sok esetben meghaladja a hasznosítás.

A nagyvadállomány hasznosított mennyiségét jól láttatják azok az adatok, miszerint 2022-ben (kibocsátással együtt) a 350 ezret meghaladó fácánhasznosítás megegyezik az az évi nagyvadterítékkel, valamint hogy a ’60-as években az egész országban kevesebb nagyvadat lőttek, mint az elmúlt években egyes vármegyékben.

A növekvő nagyvadteríték-adatok ellenére a nagyvadlétszám évről évre emelkedik

 A vadkár lokálisan okoz gondot

Legjelentősebb mértékben a gímszarvas állománya emelkedett, és már olyan területeken is egyre nagyobb számban megtalálható, ahol korábban váltóvadként tartották számon. Elterjedési területein a dám szintén állománynövekedést mutat, ezeken a lokális élőhelyeken viszont a gím is megtalálható, így kettős nyomás nehezedik a vad- és mezőgazdálkodókra. Az őz fenntartható és jelentett állománya egyensúlyban van, igaz, akár nagyobb hasznosítást is elbírna; ezzel szemben a vaddisznó állománya radikálisan lecsökkent, amire már korábban is szükség lett volna Csányi Sándor elmondása szerint, köszönhetően az afrikai sertéspestis által okozott kényszerítő tényezőnek. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet, hogy

az állomány csökkentése nem tarthat ideig-óráig, hosszabb távon kell szinten tartani,

máskülönben az apasztásba ölt munka eredménye rövid időn belül nem fog meglátszani.

A professzor előadása alapján a jelentett mezőgazdasági vadkár több vármegyében jelentős probléma, de közel sem országos mértékű. A megtérített vadkár 2022-ben 3,2 milliárd forintot tett ki, és elsősorban Baranya, Somogy, Zala, Vas, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéket érintette. „Hozzá kell tenni, a megtérített vadkárban még a kutyaugatás is benne van: aszály, vízkár, jégkár stb., de ettől eltekintve is jelentősnek mondható”, tette hozzá Csányi Sándor.

A növekvő nagyvadteríték-adatok ellenére a nagyvadlétszám évről évre emelkedik, és az adatokból jól látható, hogy a jelentett nagyvadállománynál nagyjából 250 ezer egyeddel több, azaz mintegy 785 ezer körül lehet a becsült valós nagyvadlétszám hazánkban.

Hogy ehhez milyen jellegű jogi, elejtési vagy egyéb változtatásokra lesz szükség, az még kérdéses, de abban egyetértettek a szakemberek, hogy a tarvad elejtésszámát emelni kellene ahhoz, hogy érdemi változások történjenek.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: