A megbetegedés, aminek a bekövetkezésére számítani lehetett, a vadászok legkedveltebb vadját érintette, mondta el Buzgó József a Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport tagja. A vadászok nyakába szakadtak azok a járványügyi intézkedések – legsúlyosabban Heves, Nógrád és Borsod vármegyékben – amelyekre nem voltak felkészülve. Több mint 15 ezer vaddisznó mintavételét kellett elvégezniük az állategészségügyi hatósággal együttműködve. A korábban nem használt statisztikák vezetésében nagy segítségükre voltak a tájegységi fővadászok. Új feladatként jelentkezett az állami kártalanítás mellett végzett szervezett hullakeresés, annak minden elképzelhető nehézségével. A hagyományos vadgazdálkodásból származó bevételek kiesésének ellentételezésére jelentős kártalanítást kapott a vadásztársadalom. A mentesítési terv végrehajtásával nagyot csökkent a vaddisznósűrűség, s az adatok azt sejtetik, hogy jó úton halad a fertőzés megállítása. Hevesben lassan egy éve nem volt pozitív eset, Borsodról is hosszú hónapok óta elmondható ugyanez. Az erőfeszítésekből oroszlánrészt vállaltak a hivatásos vadászok, megtették, amit elvártak tőlük.

A konferenciát összegző Gál János, az ÁTE professzora megállapította, a vadgazdálkodás, az állategészségügy és a vadászat kooperációja elkerülhetetlen annak érdekében, hogy a biológiai folyamatokkal foglalkozó szakemberek megfelelő mederben végezzék a munkájukat. Ezért számolhatunk azzal, hogy az eddig összesen kétezer látogatót vonzó konferenciasorozat is folytatódik az István utcai campuson. A konszenzus sokszor nehezen születik meg, pedig annak nemzetgazdasági jelentősége van, ezért is érdemes az egyetértés elérésén fáradozni.