Teljesen igaza van méhésztársamnak abban, hogy

Nem is őket akartam védeni soraimmal, hanem azokat, akik önerejükből, életük munkájával felépítettek egy hatékony méhészetet, nem sajnálták pénzüket és idejüket a fejlesztésekre, most viszont olyan konkurenciát kaptak a nyakukba, akik egy-két év alatt pályázati pénzekből teremtették meg ugyanazt, amit ők húsz-harminc év alatt saját erőből. Volt egy nemzedék, amelyik folyamatosan visszaforgatta a haszon egy jelentős részét, majd jött egy újabb nemzedék, amelyik csak az adófizetők pénzéből fejlesztett, a hasznot viszont felélte.

Amiben talán leginkább másképp látjuk a dolgokat, az a méhészkedés vagy a mézfogyasztás népszerűsítése. Írja, hogy nem találkozott a szakmai lapokban méhészkedést népszerűsítő hirdetésekkel. Hogyan is találkozott volna? Ezek szakmai lapok: aki megveszi őket, már érdeklődik a méhészet iránt, ezen a felületen nincs szükség ilyenre. Én ellenben rengeteg képzési, oktatási hirdetéssel találkoztam az elmúlt tíz évben az interneten, illetve minden hétre jutott olyan ember, aki megkérdezte, hogy jöhet-e a méhészetünkbe tanulni. Érdeklődtem, honnan jött az ötlet, és elmondták, hogy sokat hallanak a médiában a méhészekről, hogy mennyi támogatást kapnak, voltak méhészrendezvényen, méhészeti bemutatón, valahol látták, ismerősük is elkezdte és mennyi méze lett stb. Be kell látnunk, hogy a nagy szakmai vásárok, rendezvények, felvonulások nem egyenlők a mézfogyasztás népszerűsítésével! Ezek a méhészközösséget népszerűsítik, amit így vonzóvá tesznek nagyon sok embernek. Nem azt a célt értük el ezzel a fajta marketinggel, mint amit akartunk. A jelenlegi „Tehetsz méh többet” vagy „Mézes reggeli” kampányok már jobban működnek.

Miért nem ács vagy autószerelő lett inkább az illető? Mert mi azt hangoztattuk, hogy méhészkedni „hej, de jó”, meg sokan dicsekednek azzal, hogy nekik bezzeg mennyi mézük lett (a buta a kevéssel is dicsekszik), ráadásul ezt munka mellett is lehet csinálni stb.

Félreértelmezésnek vélem az ügyeskedők kapcsán írt gondolatait. Akiket szinonimákkal illet, azok az ügyesek! Ők viszik előre a méhészkedést, újításaikkal, folyamatos fejlődési igényükkel színesítik a szakmánkat. Az „ügyeskedők”-et én pejoratív jelzőként használtam, ők azok, akik a jogszabályok figyelmen kívül hagyásával, a piaci szabályozás vagy ellenőrzés/szankcionálás hiányosságaival visszaélve, tisztességtelenül jutnak gazdasági előnyhöz.