A kertészeti termelés víz- és tápanyag-gazdálkodásának hatékonyságával négy szekció is foglalkozott. Az ezzel kapcsolatban bemutatott kísérletek közt elhangzott, a paradicsom tápanyag- utánpótlására általánosságban igaz, hogy a termelők a magas vetőmagköltségek ellensúlyozására kifejezetten nagy műtrágyaadagokat használnak, Maliban és Burkina Fasóban elterjedtek a nagyobb termést adó, nemesített fajták, viszont Beninben jobbára kisebb hozamú tájfajtákat termesztenek. A túlzott műtrágyázás kedvezőtlen hatásait ott is megtapasztalták, egyrészt savanyúbbá válnak a talajok, másrészt csökken a hasznos és nő a káros mikroszervezetek száma a talajban. Ehhez kapcsolódva egy kanadai kutató kiemelte, hogy a talajba kijuttatott komposzt már viszonylag rövid idő után szemmel is látható kedvező változásokat okoz a paradicsomállományban.
Korlátok, lehetőségekA fönntartható hajtatásban alkalmazható innovációkat és termelési stratégiákat ismertetve hangsúlyozták, hogy ez a technológia üvegházhatású gázok (ÜHG) jelentős mértékű kibocsátásával jár, különösen, ha fosszilis tüzelőanyagot is használnak. Nazim Gruda, a Bonni Egyetem tanára hozzátette ugyanakkor, hogy a klímaváltozással a hajtatási technológia is módosul. Úgy látja, a hajtatásban is mind komolyabb problémákat okozhat a hőstressz, ezért a fajtanemesítésben ezt mindenképpen figyelembe kell venni. A kertészeti termelés afrikai élelmezésbiztonságban betöltött szerepét elemezve a benini World Vegetable Center munkatársa a minőségi vetőmaghoz való hozzáférés fontosságára hívta föl a figyelmet, hiszen ez a sikeres kertészeti termelés egyik alapja. Leszögezte, mindenekelőtt el kell végezni az adott fajta sikeres termeszthetőségét bizonyító kísérleteket, ezt kövesse a nemzeti fajtalistára vétel, és csak utána kezdődjön meg a vetőmag forgalmazása, ellenkező esetben a gazdálkodók akár komoly kockázatot is vállalnak. Egy felmérésben arra voltak kíváncsiak, miként viszonyul az elővárosi és városi lakosság Elefántcsontparton a biológiai termelésből származó termékekhez. Kiderült, hogy akár 20%-kal többet csak az iskolázott, magas jövedelmű fogyasztók – és általában a férfiak – hajlandók fizetni az ilyen termékekért. Karim El Fakhouri, a házigazda egyetem kutatója a Mexikóból érkezett, Marokkóban 2014-ben megjelent vad bíbortetű (Dactylopius coccus) elleni természetes védekezési lehetőségeket mutatta be. Ennek azért van rendkívüli jelentősége, mert a rovar már gyakorlatilag mindenütt erősen károsítja a fügekaktusz-ültetvényeket, aminek komoly gazdasági és szociális következményei vannak. Vizsgálatok során kiderült, hogy léteznek olyan növényi kivonatok, illóolajok, valamint Marokkóban természetesen előforduló gomba- és baktériumfajok, amik alkalmasak a vértetű populációjának érdemi gyérítésére. |
A jód jótékony hatással van egyebek között a pollen életképességére, ami különösen a hőstresszek idején fontos, ugyanis megfelelő jódellátás esetén a hőség ellenére nagyságrenddel több pollen megőrzi életképességét. Marokkó és a Dél-Afrikai Köztársaság legjelentősebb kertészeti régióiban végzett vizsgálataik viszont azt mutatják, hogy a legtöbb esetben olyan alacsony az öntözővíz jódtartalma, hogy az már jódhiányos tünetek megjelenését is okozhatja, és erre a termelők csak ritkán figyelnek oda.
A nyugat-afrikai országok (Benin, Burkina Faso, Mali) gazdálkodóinak öntözési szokásait vizsgálva kiderült, hogy a többségük a napi gyakorlat során nem veszi figyelembe a klímaváltozás hatásait. Legtöbbjük még kannával öntöz (kevesebben slaggal, illetve barázdás módszerrel), illetve a leggyakrabban használt energiahordozó a dízelolaj (a szivattyúkhoz). A csepegtető öntözés és a napelemes energiaforrás egyelőre ritka, amin a jövőben mindenképpen változtatni kell, ennek azonban feltétele, hogy a termelők anyagi helyzete lehetővé tegye a szükséges beruházásokat.
A humán egészségügyi kockázatok elkerülésére ugyanis ehhez olyan szintű technológiai háttér szükséges, ami az afrikai kontinensen – és főleg a vidéki területeken –szinte sehol nem áll rendelkezésre.
