0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 20.

Merre tart az afrikai kertészet?

Az afrikai kertészeti termelésben – ami a kontinens gazdaságának egyik meghatározó ága – a digitalizáció jelentheti az egyik lehetséges kitörési pontot. Ehhez azonban számos területen (jogalkotási, információbiztonsági, stb.) előrelépés szükséges.

A nemzetközi kertészettudományi társaság (ISHS) égisze alatt a marokkói Marrákesben rendezték az afrikai kertészeti kongresszust (All Africa Horticultural Congress, AAHC), ahová 35 országból, köztük 15 afrikai államból érkeztek a résztvevők. Közép- és Kelet-Európából két közös poszterrel vettek részt a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, illetve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem oktatói-kutatói. Litvániából pedig egy szóbeli előadással volt jelen az országos mezőgazdasági és erdészeti kutatóintézet munkatársa.

Az ugandai küldöttség bemutatjaa 2028-as AAHC helyszínét és a tervezett program fő elemeit
Az ugandai küldöttség bemutatja a 2028-as AAHC helyszínét és a tervezett program fő elemeit

A házigazda intézmény (VI. Mohamed Politechnikai Egyetem, UM6P) mezőgazdasági és környezettudományi tanszékének dékánja, Bruno Gérard köszöntőjében kifejtette, hogy

az afrikai kertészeti termelés ellenálló képességének fokozásában látja a legfontosabb tennivalókat.

A FAO képviselője, Fenton D. Beed szerint pedig az egyik legnagyobb kihívás, hogyan tud a mezőgazdasági termelés lépést tartani a folyamatosan növekvő népességgel úgy, hogy egyre fokozódik az urbanizáció. Komoly gondot okoz az élelmezésbiztonság és az élelmezési szuverenitás terén az is, hogy az erőfeszítések ellenére egyelőre nem sikerült lejjebb szorítani az élelmiszerpazarlást, ami az afrikai kontinensen elsősorban a szántóföldön és a betakarítás utáni időszakban (azaz a fejlett országokkal ellentétben nem a fogyasztói oldalon) következik be. A globális élelmiszerveszteség ma 30%, ez 25%-os öntözővíz- pazarlást jelent, annak minden anyagi vonzatával együtt.

Az egyik lehetséges megoldás az úgynevezett smart farming erősítése, térnyerése lehet, ahol megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a posztharveszt fázisra és az oktatásra-képzésre.

A kutatás fókuszában

A francia CIRAD kutatóintézet mediterrán térségért felelős regionális igazgatója, Sandrine Dury aláhúzta, hogy az afrikai kontinens elsőbbséget élvez az intézmény tevékenységében, az egyidőben Franciaországon kívül dolgozó mintegy 200 CIRAD-kutató 60%-a valamelyik afrikai országban tevékenykedik. A CIRAD tízéves kutatási stratégiájának egyik hangsúlyos fejezete a kertészeti termelést célozza, a területen dolgozó (teljes munkaidőre vetített) létszám meghaladja a százat, a humánerőforrás 40%-a a termelési rendszerekre és nemesítésre, egyharmada pedig a növényvédelemre fókuszál. A több tudományterületet felölelő munkájuk olyan témákra irányul, mint a vízhasználat, a digitalizáció, a fönntartható termelés, a biotikus stresszfaktorok és a haszonnövények kölcsönhatása, a kertészeti termelés sokoldalúsága. A rövidtávú (hároméves) programjaik között szerepel egyebek között a kistermelők vetőmagszükségletének kielégítése, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a kertészeti termelés Afrikában is lendületet vegyen.

Az ISHS elnöke, François Laurens is az afrikai kertészet válságállóságának erősítését véli a legfontosabbnak, és ehhez kiemelt szerepet kell kapnia a költségvetési és a magánszféra együttműködésének. Az AAHC elnöke, Abdelhaq Hanafi egyetemi tanár elkötelezett amellett, hogy az afrikai kontinens az ásványkincseinek köszönhetően megkerülhetetlen szereplője lesz a globális zöld átmenetnek, termőföld-tartalékai pedig hozzájárulnak az agrárium, ezen belül a kertészet fejlődéséhez.

Nemesítés, digitalizáció

Az első plenáris ülés vitaindítójában Ismahane Elouafi, a CGIAR kutatóintézet igazgatója a klímarezisztens mezőgazdaság felé történő elmozdulást tartotta a legfontosabbnak, amiben központi szerepet tölt be az abiotikus stesszel szembeni ellenállóságra nemesítés és a vízhasználat fönntarthatóságának erősítése, az állattenyésztésben pedig a fertőző állatbetegségek elleni küzdelem. Boitshepo Bibi Giyose, az élelmezés és élelmezési rendszerek szakértője (afrikai fejlesztési ügynökség, NEPAD) szerint a mezőgazdasági – és ezen belül a kertészeti – termelés fejlődését az afrikai kontinensen az a rendkívül összetett helyzet nehezíti, amiben a klímaváltozásnak, a demográfiai folyamatoknak, a politikai instabilitásnak egyaránt szerepe van, és amit a Covid-járvány csak súlyosbított. Látni kell azonban, hogy ezzel párhuzamosan

az elmúlt két évtizedben számos nemzetközi program indult, ami kifejezetten az afrikai élelmezésbiztonság javítására fókuszált, az egészséges táplálkozás pedig a legtöbb fönntartható fejlődési célkitűzésben szerepel.

A szakember meg- győződése, hogy a korábbinál sokkal nagyobb szerepet kell kapniuk az afrikai élelmezésben (is) a napjainkra mellőzött vagy nem kellő mértékben használt kultúrnövényeknek, a klímaváltozás miatt pedig a szárazságtűrésre történő nemesítésre kell hangsúlyt helyezni.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: