0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 9.

Merre tart az afrikai kertészet?

Az afrikai kertészeti termelésben – ami a kontinens gazdaságának egyik meghatározó ága – a digitalizáció jelentheti az egyik lehetséges kitörési pontot. Ehhez azonban számos területen (jogalkotási, információbiztonsági, stb.) előrelépés szükséges.

A dél-afrikai mezőgazdasági exportban meghatározó szerepet betöltő gyümölcsfajok (pl. alma, körte) betakarítás utáni, kórokozók okozta romlásának megakadályozásában alkalmazható alternatív eljárásokat is ismertettek.

A kísérletek során egyrészt a savas és lúgos elektrolizált víz hatását vizsgálták az alma felszínén lévő Botrytis cinerea és Penicillium expansum kártételének megakadályozására, másrészt a hideg plazma alkalmazhatóságát tesztelték nektarinon a B. cinerea és a Monilia spp. elleni védekezésben.

A laboratóriumi eredmények biztatók, ezért a kísérleteket üzemi körülmények között is folytatni szeretnék.

VI. Mohamed Politechnikai Egyetem Ben Guerir-i campusa
A konferencia helyszínéül szolgáló épület a VI. Mohamed Politechnikai Egyetem Ben Guerir-i campusán

Kenyai kutatók arra keresték a választ, milyen szerepet kaphat a Beauveria bassiana (syn. Tritirachium shiotae) entomopatogén gomba a gyümölcslégy és a hamis körömlepke (Thaumatotibia leucotreta) kártételének visszaszorításában. A három éven keresztül három országban (Kenya, Szenegál, Mali) és három fajtán végzett kísérletek azt mutatták, hogy a gombából készített növényvédő szerrel számottevően, 40% alá szorítható a kártétel, míg a kontrollállományokban a fertőzött gyümölcsök aránya 50-100% között volt.

Betakarítás után

Egy ausztrál kutató arra hívta föl a figyelmet, hogy a betakarítás utáni élelmiszerveszteség globálisan átlagosan legalább 30%-ra tehető, ennek azonban 60%-a elkerülhető lenne, és javítaná az élelmezésbiztonságot.

Dél-afrikai kutatók például a kakukkfű és a citromnád (Cymbopogon citratus) illóolajának használatától remélik, hogy az avokádó eltarthatósága meghosszabbítható, és rámutattak egy növényi alapú, ehető viasz, a Citrashine® használatának eredményességére a citrusfélék tárolhatóságában.

A posztharveszt fázis nem érdektelen a jamszgyökér (Dioscorea spp.) esetében sem. Egyes kórokozók fölszaporodása miatt a fő termelő országban, Ghánában a raktározás során bekövetkező veszteség akár a 40-50%-ot is elérheti. Elsősorban a Fusarium spp., a Bortyodiplodia theobromae, a Penicillium spp. és az Aspergillus spp. kártétele ellen kell lehetőleg biológiai megoldást találniuk. A kókuszpálma fiatal leveleinek polifenol-tartalma igazoltan anti­oxidáns és antimikrobiális hatású, ezért jó eséllyel gátolhatja a jamszgyökéren megtalálható egyes gombák fejlődését is. In vitro vizsgálatok azt mutatták, hogy az etil-acetát vivőanyagú kókuszpálmalevél-kivonat használata kiválthatja a klasszikus vegyszeres eljárást, és elsősorban az exportra kerülő tételek esetében érdemes alkalmazni.

A burgonya tárolás alatti vízvesztése miatt bekövetkező minőségromlás megelőzésére szintén Citrashine® használatát javasolják, amivel a tömegveszteség igen jelentős mértékben csökkenthető.

A konferencián a magyar kertészeti kutatás is képviseltette magát, az SZTE Mezőgazdasági Kar és a MATE Kertészettudományi Intézet kutatói két közös posztert is bemutattak, az egyiken a fűszerpaprika, a másikon pedig az édesburgonya volt a középpontban.

A következő, sorrendben hatodik AAHC-re a tervek szerint 2028-ban Kam­palában, Uganda fővárosában kerül sor.

Dr. Somogyi Norbert
TéT attasé, Rabat / SZTE MGK
Növénytudományi és Környezetvédelmi
Intézet, Hódmezővásárhely

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: