Veszélyben a szabolcsi alma is
A 20 méteres térbeli felbontású, 2015–2017-es állapotokat tükröző országos ökoszisztéma alaptérkép adatbázisa alapján meghatároztuk, hogy hol találhatók a hazai gyümölcsösök. Ezeket az információkat összekapcsoltuk a rendelkezésre álló meteorológiai változókkal.
Emellett jelentősebb területet foglalnak el a gyümölcsösök az Ipoly mentén északon, illetve Bács-Kiskunban is. Mivel a gyümölcsfák adják a teljes gyümölcstermés 95 százalékát az elmúlt 20 év átlagai szerint, ezért vizsgálataink során csak ezekkel foglalkoztunk. Korábban a málna, szamóca és ribiszke is jelentősebb mennyiségben termett, de mára ezek nagyon visszaszorultak.
- A legnagyobb mennyiségben tehát alma terem (70%), ezt követi
- az éves meggytermés (közel 10%),
- majd a szilva és az őszi (7-6%),
- végül a kajszi, a körte és a cseresznye
Jelen cikkben tehát arra keressük a választ, hogy milyen gyakorisággal fordul elő fagy a virágzás időszakában. Mivel az alma továbbra is a legnagyobb hozamú gyümölcsfánk, ezért kidolgoztuk az alma fejlődési fázisaihoz kötött módszertant, illetve egy másik kritériumrendszert a többi gyümölcsfára.
Csökken a fagyos évek száma, de a gyümölcsösöket néhol még inkább érinti a fagykár
Mindkét módszertant a hazai almafajták fejlődésének ideális, 5 °C-os bázismőmérséklet feletti hőösszeghez kötöttük. A hazai almafák legkorábbi és legkésőbbi virágzásának kezdete között átlagosan 10 nap telik el, és elsősorban az év első néhány hónapja határozza meg, hogy évről évre mikor éri el a hőösszeg a virágzáshoz szükséges kritikus értéket.
Ez, a teljes időszakon összességében egy közepesen erős, -0,5-ös negatív korrelációt eredményez. Ha a többi gyümölcsfát (meggy, szilva, őszi, kajszi, körte, cseresznye) nézzük (alsó ábra), akkor az alkalmazott definíció szerint az adott évben az alma virágzásához képest egy korábbi kritikus időszakot tekintünk. Ilyenkor még természetesen nagyobb a valószínűsége, hogy a fagyok vissza-visszatérnek pár napra. Például 2012-ben több napon is nagyobb területet érintettek a fagyok a virágzáskor, melynek következtében az almán kívül a többi jelentősebb gyümölcsfa rekord alacsony terméshozamot produkált.
Itt összességében egy erősebb, -0,6-os korrelációs kapcsolatot találtunk, és a fagyok különösen a korán virágzó kajszit és őszit befolyásolták.
Elsőként azt néztük meg, hogy a gyümölcsfák évi termését érintő kritikus tavaszi hetekben hogyan változott a klímaváltozás miatt a fagyok gyakorisága a legutóbbi 20 évben a múlthoz (1971–1990-hez) képest. Továbbá amellett, hogy 20 év alatt hány évben fordult elő virágzás körüli fagy, azt is vizsgáltuk, hogy ezen években átlagosan hány napon jelentkezett fagy egy adott területen.
