fagykár Szerzők: Szabó Péter, Pongrácz Rita
masfelfok.hu
A gyümölcsösöknél fellépő terméskiesésért 80 százalékban a tavaszi fagykár a felelős. Bár a globális felmelegedés miatt összességében csökken a fagyos napok száma Magyarországon is, ez nem jelenti azt, hogy ne volnának és lennének továbbra is tavaszi fagyos időszakok, amik a korábbra tolódó virágzási időszak miatt éppen ebben a kritikus időszakban következhetnek be.
Az ezredfordulóig alma- és szilvatermelésben nagyhatalomnak számítottunk, mára azonban a meggyen kívül a többi gyümölcsös mennyisége csökkent. Az alma adja az összes Magyarországon termelt fás gyümölcs 70 százalékát, de regionálisan sem egyenletes a termőterületek eloszlása, mert a gyümölcsös terület közel 40 százaléka egyetlen térségben, Szabolcs-Szatmárban található. A hosszabb távú alkalmazkodási törekvések (fagytűrő fajták telepítése, más termőterületek keresése) mellett a megelőzésre, a kibocsátások csökkentésére kellene törekednünk, mert az kifizetődőbb és hatékonyabb.
Az optimista forgatókönyv szerint a század második felében sem kell nagyobb változásokra számítanunk, sőt a fagyveszélyes évek gyakoriságában és az előforduló fagyos napok számában is az ország egyes régióiban csökkenést jeleznek az eredmények. A pesszimista forgatókönyv szerint viszont, ha nem foglalkozunk a kibocsátásokkal, akkor a század végére jelentősen több fagykárral számolhatnak a gazdák és a fogyasztók is, ami különösen az almát fogja érinteni, de az összes magyarországi gyümölcsösre is hatást gyakorol.
Hazánk 55 százaléka jelenleg mezőgazdasági terület, melyből nem egészen 3 százalék a jelentősebb haszonnal bíró szőlő- és gyümölcstermesztésé.
A téli, mélynyugalmi fázisban károsító, -20 °C alatti fagyok a globális felmelegedés hatására ma már szinte egyáltalán nem fordulnak elő, viszont továbbra is veszélyt jelent a tavaszi virágzás alatti fagy, ami a legérzékenyebb fenológiai fázisban éri a gyümölcsfákat. Egy virágzás alatt vagy közvetlenül azután fellépő, -3 °C alatti fagy védekezési stratégia nélkül 50 százalékos termésveszteséghez vezet. Sajnos az idei extrém meleg február-március miatt a szokásosnál jóval korábban beinduló vegetációban is kárt okoztak a márciusi virágzás alatti fagyok (legkiterjedtebben március 20-án reggel).