0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 18.

Készüljünk a tavaszi fagyokra!

Ha jól belegondolunk, az egész éves ápolással tehetünk azért, hogy a gyümölcsfák jó erőnlétben legyenek, felkészüljenek a téli nyugalmi állapotra és a következő évi kihajtásra.

Ehhez elég tartaléktápanyagot kell felhalmozniuk a nyár végétől a lombhullásig, és a harmonikus táplálás segít abban is, hogy a termőrügyek teljes értékűek legyenek.

Mindez a tavaszi metszéssel kezdődik: akkor alapozzuk meg a növekedési erélyt és a terméshozamot, amibe éppen a tavaszi fagyok szólnak bele. Fagykár után, amennyiben alig marad termés a fán, erős növekedésre számíthatunk, amit nyári metszéssel kell szabályoznunk.

tavaszi virágzó gyümölcsfa

Ez azért fontos, mert a túl gyorsan növő, erős hajtások szövetei lazább állományúak, hajlamosabbak a betegségekre, szívesebben választják azokat a kártevő rovarok, ráadásul a fagykárra is érzékenyebbek. A túl sok termést sem szabad meghagyni a fákon, mert főleg alma, körte, birs, őszibarack esetében a kötődött sok gyümölcs kinevelése elveszi a tápanyagokat a rügyek kialakulása elől.

Amikor túltermi magát a fa, kevesebb tápanyagot halmoz fel a téli időszakra és a következő évre, ezért érzékenyebb lesz a hidegre.
bimbós állapot
Bimbós állapotban egy-két fokkal hidegebbet viselnek el a növények, mint teljes virágzásban

Nyár vége felé már próbáljuk meg visszafogni a hajtásnövekedést, hogy beérjenek a fiatal növényi részek. A tápanyagfeltöltéshez mikroelemeket (bór, cink, réz, mangán) tartalmazó lombtrágyát és káliumot adjunk elsősorban, mert azok a legfontosabbak a fagytűréshez, illetve a kár csökkentéséhez. A kálium az anyagcsere-folyamatok gyorsításával segít a cukrok képződésében és szállításában, ezáltal a raktárak feltöltésében. Kihajtáskor a nagyobb cukortartalmú szövetek kevésbé károsodnak a fagytól. A bór a beporzást és a gyümölcsfejlődést segíti, hatására biztonságosabban túlélik a hideget a virágok.

A tápanyagfeltöltés időszakában olyan biostimulátorokat is érdemes bevetni, amelyek aminosavakat, szerves savakat tartalmaznak és elősegítik a cellulóz- és ligninszintézist, ezáltal vastagabb sejtfalú, ellenállóbb szövetek alakulnak ki a rügyfejlődés során, illetve a víz- és tápanyagszállító rendszerben. Fagyveszélyes időszakban hasonló hatást várhatunk tőlük.
szirom tavaszi fagy
A szirmokon látszik a fagy hatása

Tavaszi fejlődésük során a növényi szervek egyre érzékenyebbé válnak a hidegre. A kötődött kis gyümölcs a legérzékenyebb, a kajszinál és szilvánál például már mínusz 0,5 °C-on fagykárt szenved, az őszibarack, a cseresznye és a körte gyümölcskezdeményeire a mínusz 1 °C káros, a leginkább fagytűrő almánál a határ mínusz 1,6 °C. A legtöbb gyümölcsünknél teljes virágzásban mínusz 2 °C körül következik be fagykár, a bimbók ennél egy fokkal hidegebbet is elviselnek. Mindezt azért soroljuk fel, mert ebből következik az egyik lehetséges kármentő módszer, a virágzás késleltetése. A törzsek fehérre meszelésével, hűtő öntözéssel néhány nappal lehet eltolni a virágzási időt. Növényi hormonok is képesek erre, ezeket a tengerialga-kivonatokat tartalmazó biostimulátorokban találjuk meg. Ezek támogatják a virágszervek képződését, növelik a pollen életképességét, javítják a terméskötődést és átsegítik a növényt a stressz-állapoton. Kapható gibberellineket tartalmazó növekedésszabályozó szer, amit almában lehet használni a gyümölcs megnyújtására, virágzásban kijuttatva viszont fagykár után segít „ráragasztani” a virágokat a fára. A károsodott virágokból mag nélküli alma fejlődhet.

Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: