Az almafa virágzása alatti fagyos évek gyakorisága (2. ábra) a legtöbb területen csökkent, ugyanakkor az Ipoly völgyében és északkeleten jelentősebben nőtt. A többi gyümölcsfa esetében az ország legnagyobb részén szintén csökkent a fagyos évek száma a kritikus időszakot tekintve, míg a Kiskunság déli részén gyengén nőtt.

ezzel szemben a többi gyümölcsnél kissé több napon fordult elő potenciális kárt okozó fagy mind a Duna-Tisza közében, mind a Dunántúlon.

Átrendezheti a magyar almatérképet a klímaváltozás

A jövőben – miközben a tavaszi fagyok gyakorisága is csökken – a jelentősen korábbra tolódó vegetációs időszak miatt a virágzás is jóval korábbra tolódik. Vajon az ekkor előforduló fagyok gyakorisága várhatóan nő vagy csökken?

1. RCP2.6: azonnali kibocsátás-csökkentéssel a legzöldebb jövőt és a párizsi klímacélok teljesülését feltételezi, vagyis az ipari forradalomhoz képest legfeljebb 2°C-os globális felmelegedést jelenti;
2. RCP4.5: közepesen optimista forgatókönyv, amely szerint 2040-től kezdjük meg globális szinten az antropogén kibocsátás-csökkentést;
3. RCP8.5: pesszimista forgatókönyv, amely az eddigi üvegházgáz-kibocsátási trendek folytatódását jelenti, azaz 2100-ig nem is kezdünk jelentős kibocsátás-csökkentésbe.

A 3. ábrán láthatjuk, hogy az almafa virágzása körüli fagyveszélyes évek gyakorisága a jelenlegi termőterületeken a század közepéig csak kisebb gyakorisággal fog változni. Jelentősebb a térbeli bizonytalanság, azaz csökkenés és növekedés is valószínű, hiszen a forgatókönyvek, azaz a kibocsátás-csökkentés hatását eltolva, csak nagyjából 20 év múlva érzékelhetjük.

Ugyanakkor, ha a pesszimista forgatókönyvet követi az emberiség, a század végére a jelenleginek akár a duplájára is nőhet a fagy­veszélyes évek száma, különösen a Dunántúlon és a Nyírség déli részén. Sokkal kisebb a gyakoriságnövekedés akkor, ha az üvegházhatású gázok antropogén kibocsátását mielőbb elkezdjük csökkenteni.

Mindezek mellett az optimista forgatókönyv szerint Hevesben és Bács-Kiskunban inkább az valószínű, hogy a virágzás körüli időszakban kevesebb évben jelentkezik majd fagy. Eredményeink azt is valószínűsítik, hogy a ritkábban előforduló fagyveszélyes években a fagyos napok száma is csökkenni fog egy zöldebb utat követve.