A 4. ábrán a többi gyümölcsfa virágzásakor fellépő fagyos évek várható gyakoriságváltozását mutatjuk be. A közeljövőben a pesszimista forgatókönyv szerint csak kisebb növekedés várható a fagyveszélyes évek számában, míg a másik két forgatókönyv szerint gyengén csökkenő trend valószínű.
Ha a század végét nézzük, akkor jól látszik, hogy az optimista forgatókönyv szerint nem várható jelentősebb gyakoriságnövekedés, sőt, azon években, amikor fagyni fog, a fagyos napok száma még kevesebb is lesz, ami az almánál korábban virágzó gyümölcsfákat egyértelműen kedvezően érinti.
Így a pesszimista forgatókönyv esetén már mindenhol a fagyveszélyes évek előfordulásának növekedésére kell felkészülni.
Ez északon-északkeleten (ahol a meggy a legnagyobb mennyiségben terem) elérheti akár a 40 százalékos növekedést is, miközben ezekben a fagyveszélyes években a fagyos napok száma is várhatóan növekedni fog.
Az alkalmazkodás mellett költsünk a megelőzésre
Fagyos napokból tavasszal alapvetően egyre kevesebbet észlelünk, de az előre tolódó virágzás alatt fellépő fagyok nagyobb kárt okoznak, mint korábban, mely ugyan kevésbé érinti a későbbi virágzású almafát, de nagyobb mértékben a többi gyümölcsfát. Mindezek egyes években jelentős terméskieséssel járnak.
A pesszimista forgatókönyv szerint elsősorban a kritikus időszakban fellépő fagy gyakoriságában várható növekedés, ugyanakkor kisebb mértékben ezen fagyveszélyes években előforduló fagyos napok számában is hasonló kedvezőtlen trend valószínűsíthető.
Az optimista forgatókönyv szerint a század második felében sem kell nagyobb változásokra számítanunk, sőt a fagyveszélyes évek gyakoriságában és az előforduló fagyos napok számában is az ország egyes régióiban csökkenést jeleznek az eredmények.
Az almára jellemző, hogy fajtaösszetételben a korábban legnépszerűbb Idared helyett mára a fagyrezisztens fajták (Pinova) kerültek előtérbe. Jó hír lehet, hogy az alma- és a meggytermesztő területek növelését, azaz 1-2 ezer hektárral több gyümölcsfa telepítését tervezik a közeljövőben.
– hűtő öntözéssel néhány nappal késleltethető a virágzás megindulása;
– virágzáskor permetező öntözéssel csökkenthető a fagykár, illetve levegőkeveréses technikákkal szélcsendben több fokos melegedést is elérhetünk.
Ezen egyszerűbb módszerek alkalmazása nagy területen nagyobb extra költséggel is járnak, illetve a hosszú távú stratégiák választása is jelentős terhet róhat a gazdákra (pl. újabb klímarezisztens, fagytűrő fajták és későbbi virágzásúak termesztése; a síkvidék helyett magasabb, kevésbé fagyveszélyes helyre való telepítés; a lombkorona magasabb virágzásúra metszése stb.).
Sokkal jobban járunk, ha a megelőzésre fordítjuk a rendelkezésre álló tőkét, azaz a kibocsátásokat azonnal, globálisan összefogva és jelentősen csökkentjük.
(Köszönet illeti a regionális modelleredményekért az EURO-CORDEX konzorcium modellező intézeteinek tagjait, az ellenőrzött, rácsra interpolált hazai megfigyelésekért a HungaroMet Nonprofit Zrt.-t, míg az ökoszisztéma alaptérképért az Agrárminisztériumot.)
Ez is érdekelheti:
