Az árvízi jelenségek is változást mutatnak az idő előrehaladtával. Amíg 1975–1995 között tíz nagy árvízrekordot és 21 kisvízrekordot regisztráltunk, addig 1995–2015 között már 64 rekordárvizet és 54 rekord kisvizet tudtunk feljegyezni. Ezekből a Tiszán 14, a Dunán 11, a Hernádon, a Bódván és a Zagyván 8-8 alkalommal, a Körösökön 5 alkalommal, a Rábán 4 alkalommal történt árvíz. A szélsőséges vízjárást pontosan tükrözik a tiszai vízmércéken tapasztalható kilengések. Ezek valamikor, még a szabályozás előtt 3 métert tettek ki, jelenleg elérik a 14 méteres amplitúdót. Csökken a vízállások tartóssága, éppen a medersüllyedések miatt. A hátságokon vízgazdálkodási problémák erősödését mutatja, hogy csökken vagy megszűnik ezeknek a térségeknek a vízmegtartó képessége a talaj felső rétegében.

Regionális vízválság

Az ENSZ Víz Világnapjához kapcsolódóan a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar „Területi és települési vízgazdálkodás integrációs feladatainak áttekintése a Tisza-Körös völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR) hatásterületén” címmel rendezett konferenciát március 21-én. Az ott elhangzottak alapján tett szakmai megállapításokat most mi is közreadjuk.

Napjainkban tényként kezelhető, hogy a népesedési folyamatok és a klímaváltozás regionális vízválsággal fenyegetnek, rendkívüli kihívás elé állítva a területi vízgazdálkodást.

Hazánk természetes élővilágában a klímaváltozás hatására a következő változások várhatók a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia szerint: (1) Az égövre jellemző vegetáció határainak eltolódása északi irányba; (2) A társulások és táplálékhálózatok átrendeződése; (3) A természetes élővilág fajainak visszaszorulása, különösen az elszigetelt élőhelyeken; (4) Hosszú távon a biológiai sokféleség csökken; (5) Inváziós fajok elterjedése, új inváziós fajok (pl. kártevő rovarok és gyomok) megjelenése; (6) Az élőhelyek szárazabbá válnak (pl. vizes élőhelyek eltűnése, homokterületek sivatagosodása); (8) Az ökoszisztéma-funkciók károsodása; (9) A talajok kiszáradása, a talajban lezajló biológiai folyamatok sérülése; (10) A külterületeken a tűzesetek gyakoribbá válnak. Az is tény, hogy a Kárpát-medence éghajlata középtávon a melegedés irányába tolódik el és szárazabbá válik, mindamellett, hogy Magyarország, más országokhoz viszonyítva, felszíni és felszín alatti vizekkel jól ellátott terület.

Időszerű feladatok

A Kárpát-medencében, a világ többi tájaihoz hasonlóan az édesvízkészletek nem állnak korlátlanul, ingyenesen, bármikor és bármilyen felhasználási céllal rendelkezésre. Az ENSZ fenntarthatósági céljainak is központi eleme a vízkészletekre vonatkozó fokozott ökológiai-gazdasági-társadalmi előrelátás megvalósítása. A konferencia központi gondolatát ennek a gyakorlatnak a Tisza vízgyűjtőjének központjában fekvő TIKEVIR hatásterületének komplex vizsgálata jelentette. Erről a kulcsfontosságú, a Tisza-tavat is magába foglaló, Európa egyik legnagyobb összefüggő, 4 megyére kiterjedő, 15 ezer négyzetkilométeres vízgazdálkodási rendszerről, amely Tiszalöktől a Körösökig számos ágon hálózza be a régiót, jelenkori és jövőbéli fontosságához mérten relatíve kevés ismeret áll a rendelkezésünkre. A konferenciának különös időszerűségét adta, hogy az elmúlt időszakban felgyorsultak a TIKEVIR-t érintő vízkivételek és

Ezek optimális tér és időbeli kielégítése új szemléletmódot, összességében egyfajta paradigmaváltást igényelnek, ezért különösen fontossá vált az érintettek valódi együttműködésén alapuló közös cselekvések megvalósítása. A TIKEVIR hatásterületére – mint speciális vízgazdálkodási régióra – kidolgozott elméleti és gyakorlati megoldások, várhatóan az ország más területein is referenciaként használhatók lesznek.