Az előző héten arról számoltunk be a debreceni tanácskozás kapcsán, hogy a gazdálkodók véleménye szerint mit kell most azonnal vizes témában meglépnünk. Az összefoglaló értékelést Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke tartotta, külön kiemelve, hogy a feladatok közül melyik tartozik az állami és melyik a gazdálkodói illetékességi körbe. Ezúttal Láng Istvánnak, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatójának előadását vesszük górcső alá, mert ez nemcsak egy ágazatot érintett, hanem a teljes vízgazdálkodásunk keresztmetszetét vázolta fel. A tanácskozás apropója: területi és települési vízgazdálkodás integrációs feladatainak áttekintése a Tisza-Körös völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR) hatásterületén. A témához adalékként kapcsoljuk Tamás János egyetemi tanár néhány megállapítását.
A hazánkban is érintettséggel bíró Duna vízgyűjtő területe 801 463 négyzetkilométer, és ez 19 országban 79 millió emberrel hozható kapcsolatba. A másik nagy vízgyűjtőnk a Tisza, aminek a területe 157 ezer négyzetkilométer, ám ennek nagyobb része hazánkra jut. A TIKEVIR 4 megyére terjed ki, összesen 15 ezer négyzetkilométert érint. A konferencia meghatározott témája volt, hogy ott ne csak előadások hangozzanak el, hanem, mert a szakma legkiválóbb ismerői fejtették ki a véleményüket, szülessen egy összefoglaló értékelés, s azt tegyék közzé minden érdekelt számára.
Ezt azért jelenthetjük ki ilyen magabiztosan, mert az előadó, Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója ugyan az alföldi vízkészletek rehabilitációjának szükségességéről szólt, de nem feledkezett meg a ránk jellemző általános adatok ismertetéséről sem. A hazai vízkészletről adott tájékoztatójában, amely felöleli az 1991–2010 közötti időszakot, meglehetősen pontos adatokkal szolgált.
Magyarországra évente 109 köbkilométer (egészen pontosan 108,897 köbkilométer) víz érkezik, ugyanakkor évente 116 köbkilométer (egészen pontosan 116,075 köbkilométer) távozik. Idehaza az éves csapadékmennyiség 55 köbkilométer (egészen pontosan 55,9), amiből az evapotranspiráció által évente 48 köbkilométer eltűnik. A vízmérlegünkben a hazai eredetű vízkészletünk évente 7,9 köbkilométer, a felszíni lefolyás ugyancsak évente 4,6 köbkilométer, a felszín alatti vízutánpótlódás 3,3 köbkilométer. A felszín alatti vízhasználat évente 0,7 köbkilométert tesz ki, a felszíni vízhasználatot 5,3 köbkilométer. A felszín alatti vízhasználat a többi között az öntözés, az állattartás, az ipar, a szolgáltatások, az energiaipar és a vízkitermelés együttesen adja.
Tározásként számolunk a Balaton 1,9 köbkilométer, a Tisza-tó 0,25 köbkilométer, a Velencei-tó 0,04 köbkilométer, valamint a belvíztárolók 0,11 köbkilométer és a dombvidéki víztározók 0,1 köb -kilométeres térfogatával. A talajvízdeficitünk évente 0,6 köbkilométert tesz ki, ami ugyancsak évente 3-5 centiméter süllyedést jelent. (Megjegyzés az adatokhoz: másfél évtizeddel ezelőtt ugyancsak tudományos konferencián még azt hallottuk, hogy az országunkba 116 köbkilométer víz érkezik és 122 köbkilométer távozik. A szerk.)
A felszín alatti vízkészletekről is pontos adatokat ismerünk az 1991–2010 közötti időszakban. Ezek szerint a bejövő felszín alatti víz összesen 0,163 köbkilométer, ami másodpercenként 5 köbméteres vízsebességnek felel meg. Erről tudnunk kell, hogy a jövőben ezen a területen nem számolunk érdemi változással. A csapadékból beszivárgó felszín alatti vizünk 3,078 köbkilométer, ami 104 köbméteres másodpercenkénti sebességnek felel meg. Ennél arra számítunk, hogy a klímaváltozás, tehát a melegedés miatt csökkenni fog. A felszín alatti vízkivétel az országban 0,699 köbkilométer, ez 22 köbmétert jelent másodpercenként negatív értelemben. Ez a vízkivételi mód ez idáig még nem növekedett számottevően, de a tervezetben azt prognosztizálják, hogy az öntözés miatt ez az érték növekedni fog. A párolgás és az evapotranspiráció együttes értéke 0,341 köbkilométer, ami másodpercenként 11 köbméteres sebességnek felel meg. Ez az érték ugyancsak növekedni fog a melegedések és az elöntések miatt. A felszín alatti vízkészletből 2,748 köbkilométer víz elszivárgásával számolunk, ez másodpercenként 93 köbmétert tesz ki. Ennek az értéke a folyók medersüllyedése miatt növekedni fog.
Itt érdemi változással a szakma nem számol.
