0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 10.

Vízgazdálkodás: a debreceni deklaráció tézisei

A debreceni konferencia meghatározott témája volt, hogy ott ne csak előadások hangozzanak el, hanem, mert a szakma legkiválóbb ismerői fejtették ki a véleményüket, szülessen egy összefoglaló értékelés, s azt tegyék közzé minden érdekelt számára.

A TIKEVIR több mint 50 éves gyakorlatának megújítását célzó tematikus előadásokra felkért előadók részletesen értékelték a következő feladatokat, illetve választ adtak az alábbi kérdésekre:

  • Milyen a mezőgazdasági vízgazdálkodás jelenlegi helyzete a KAP Stratégiai Terv tükrében?
  • Miért fontos a TIKEVIR hatásterületét speciális vízgazdálkodási régióként kezelni?
  • Milyen legyen az új vízkészlet-gazdálkodási politika az északkelet-tiszántúli régióban?
  • Milyen céljai és gyakorlata létezik a városi zöld-kék stratégiának a települési vízgazdálkodásban?
  • Milyen alföldi vízkészlet-rehabilitációs feladatokat kell megoldani?
  • Milyen lehetőségek mutatkoznak a TIKEVIR területén a talajok vízgazdálkodásnak javításában?
  • Hogyan alakul a víz-energia-élelmiszer és ökoszisztémák kapcsolata ebben a régióban?

A rendezvény résztvevői az elmúlt évhez hasonlóan, ahol a feladatok feltárását fogalmazták meg, az idén is előkészítenek egy, a TIKEVIR hatásterületére vonatkozó, a területi és települési integrált vízgazdálkodást magába foglaló debreceni deklarációs anyagot, amelyet egy szakmai vita után a döntéshozókhoz fognak eljuttatni.

A Vitaanyag

Az elmúlt évben a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar „Trendek és kihívások a területi vízgazdálkodásban” címmel rendezett a TIKEVIR hatásterületéhez kapcsolódó konferencia feltárta a területi vízgazdálkodás kritikus pontjait.

Ezek kulcsszavas felsorolásban három nagyobb gondolatkör alapján a következők:

Differenciált vízgyűjtő szintű vízkészlet-gazdálkodás

Források hatékonysága; földhasználat; birtokszerkezet; napenergiás szivattyús átemelés; kiegyenlítő tározás; víztakarékos extenzív/intenzív akvakultúra és természetesvízi halgazdálkodás; vízszolgáltatási rendszerek dinamikus üzemeltetési rendje; elmaradt felújítások; a területi és a települési vízkészlet-gazdálkodás optimalizálása; ökológiai vízellátás, csatorna tározás; urbanizáció és ezen belül az ipari víz használata; alternatív vízkészletek.

Öntözéstechnológia és belvízgazdálkodás

Vízrendszerek kihasználtsága; öntözés és belvízgazdálkodás egységes hidrológiai rendszerben; löszháti öntözéses ter­mesztés (zöldség, gyümölcs, gyógynövény); belvizes területi biomassza; talajtározás; szárazgazdálkodás; precíziós mezőgazdaság.; vízgazdálkodási tudás; korszerű mezőgazdasági vízgazdálkodási ismeretek jogszabályi elismerése.

Pénzügyi, szakigazgatási szabályozás

Differenciált rendszeres kiszámítható támogatások; vízdíjak, Vidékfejlesztési Program; vízi infrastruktúrakiépítés és fenn­tartása; társadalmi teherviselés; együttműködések; kompromisszumok.

A részletes szerkesztett publikált anyag elérhető a Hidrológiai Közlöny 2023. 103. évf. 3. számban.

Az idei, a 2024-es konferencia célja a Területi és települési vízgazdálkodás integrációs feladatainak áttekintése; a résztvevők megfogalmazták a TIKEVIR Speciális Vízgazdálkodási Régiós (SVR) szerepét.

Az SVR olyan, több összefüggő kis vízgyűjtőt átfogó és több kis tájat lefedő vízgazdálkodási egység, ahol a felszíni víztestek közötti vízkormányzás és víztározás kiépített és továbbfejleszthető a klímaadaptációs ökológiai-gazdasági-társadalmi fenntarthatósági céloknak megfelelően.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság

Magazin ajánló: