Ebben a hidrológiai egységben a vízkészlet-gazdálkodási stratégiák és operatív beavatkozások speciális gazdasági és vízpolitikai támogatások mentén valósulnak meg, ahol integrálják a területi és települési vízgazdálkodási feladatokat. A résztvevők a következő főbb megállapításokat fogalmazták meg:
– Az integrált vízgyűjtő-gazdálkodásnak nem lehet kizárólagos nyertese egy-egy vízhasználati cél vagy egy-egy kisebb régió, mert az már rövid távon is a vízkészletek túlhasználatához, másutt vízkorlátozásokhoz vezethet. A kompromisszumos megoldások folytonos keresése viszont kikényszeríti a víz- és energiatakarékos innovatív megoldások megtalálását, amely az egyetlen módszer lehet a fenntartható, azaz a változó környezeti-gazdasági-társadalmi célokhoz alkalmazkodó területi és települési integrált vízgazdálkodás gyakorlatában.
– Több olyan vízgazdálkodási gyakorlatot újra kell értékelni, amelyek mára már a TIKEVIR hatásterületén a szélsőséges klímaesemények hatásainak kivédésére kevésbé hatásosak annál, mint amilyenek a múlt évszázadban voltak.
– Meg kell oldani a zavartalan vízkormányzási és vízszétosztási kapacitásokat, így kiemelt fontosságú a Keleti-főcsatorna komplex mederrekonstrukciójának végrehajtása a csatorna teljes hosszában, mivel jelenleg a potenciális szállítókapacitásának már csak körülbelül 60 százalékán üzemel.
– Javítani kell a mélyföldek és a termékeny hátsági területek belvíz- és aszálygazdálkodási kapcsolatát. Létre kell hozni az ökológiai vízpótláshoz felhasználható területi adatbázist, kiemelt figyelemmel a CIVAQUA hatásterületére, mint megvalósuló úgynevezett „jó gyakorlatra”.
– Az SVR – a TIKEVIR hatásterületén a vízkormányzásra és a tározásra épülő, az optimalizált többcélú vízhasználat a legtöbb népességarányos nemzetgazdasági hozzáadott értéket képes megteremteni.
– Növelni kell a területi és települési vízgazdálkodás tér és időbeli optimalizálását, a gazdasági-ökológiai célok egyensúlyának fenntartását úgy, hogy a víz a körforgásos, zöld gazdálkodás termelő erejévé váljon.
– A KAP jelenlegi újratervezése, az új vagy módosított célok megvalósítása lehetőséget ad a vízgazdálkodási központú új SVR egységek bevezetésére, amely az adatok átjárhatósága és egységesebb gyakorlat révén fenntarthatóbb döntési kapcsolatokat tesz lehetővé.
– Az SVR lehetne a hazai EU-s elnökségi ciklus egyik fontos témaköre, amelynek alapján a hazai vízgazdálkodás kettő, a brüsszeli korlátozó szabályozásban áttörést érhetne el. Ezek egyike a hazai belvízprobléma unikális jellege. Ez csak részben árvízvédelmi, ahelyett sokkal inkább sajátos belvízgazdálkodási feladat. A másik a hazai öntözővíz-fejlesztés „blokkolása”.
Ezzel hozzájárul az élelmiszer- és élelmezés-biztonsági célokhoz.
– A TIKEVIR hatásterülete lehet a legjobban elérhető Speciális Vízgazdálkodási Regionális gyakorlat magyarországi példája, hiszen itt valamennyi vízgazdálkodási feladat koncentráltan jelentkezik és meg van a szándék, képesség, akarat, tudás ezek megoldására.
Ez is érdekelheti:
