A mézértékesítés mellett milyen lehetőségeket kínálsz még a vásárlóknak, érdeklődőknek?
– Mintaméhészet létrehozásán dolgozom. Néhány éve vásároltam egy telket a Nagypilis lábánál, ahol nemsokára befejeződik az új kisüzem építése. A helyszínen az érdeklődők megtekinthetnek majd egy teljesen modern, minden részletében kidolgozott, többszintes kisüzemet, amely a gravitáció elvén működik. Az épület felső szintje a talajszint, ahová a gépjárművel érkezem. Ezen a szinten működik az automatikus fedelező rendszer és 2 darab sugaras pergető. A pörgetőből távozó méz az alsó szintre érkezik, közben a szűrés is megtörténik.
Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy miért építek mézüzemet egy ilyen kritikus és nehéz méhészeti helyzetben. A mézüzem és a telephely kivitelezését 6-7 éves előkészítés előzte meg, amelyre megfelelő háttérrel és tervezéssel készültem. Pályázat és kölcsön nélkül. Rendkívül fontos, hogy az üzem kis, apró módosítással bármikor kétszintes családi házzá alakítható át, és ha a méhészet már nem fog működni, bármi másra hasznosítható lesz az épület.
Évek óta működtetek közösségi méhészetet a Normafánál, közvetlenül a látogatóközpont mellett, amely nagyban segíti, hogy a budai lakosok a saját szemükkel győződhessenek meg a méhek mindennapi életéről, munkájáról és a mézgyűjtés folyamatáról. Ez is a marketing része! Akik kedvelik a mézet, de nem akarnak méhészkedni, örökbe fogadhatnak egy-egy méhcsaládot. Figyelemmel kísérhetik a méhek munkáját, és cserébe megkapják a tőlük származó méztermést.
Különböző tisztségeket is betöltesz.
– A Magyar Apiterápiás Társaság alelnöke vagyok. Ismeretterjesztő, mézgyógyászati témájú programokat szoktunk szervezni nemzetközi szaktekintélyekkel.
Alelnöke voltam a magyar bioméhészek egyesületének is. Anyaneveléssel is foglalkoztam a 2022-es évig, és tagja vagyok a Magyar Professzionális Méhészek Egyesületének kezdetektől.
Hogy látod szakmánk jelenlegi helyzetét, mi a jövőképed?
– Úgy érzem, 40 év tapasztalata feljogosít arra, hogy őszintén beszéljek szeretett ágazatunkról. Azt látom, hogy fiatal, kezdő méhészek gerillamarketinggel akarnak olyan eredményeket elérni az értékesítésben, ami nekünk csak sok évtizedes munkával és mély alázattal sikerült. Hogyan lehetséges az, hogy most induló méhészek 6-8-10 fajtamézet kínálnak? Hogyan lehetséges, hogy olyan ismeretterjesztésbe bocsátkoznak, amit 2-4 év alatt képtelenség elsajátítani, nemhogy továbbadni?
Ezt biztos nehéz megérteni annak, akinek anyagi gondjai vannak. Saját magát és a megszerzett vásárlókat is átveri áraival, piacra jutásával, csalfa sikert ér el, elferdíti a valóságot. Aki ezt tovább erőlteti, öngyilkosságával magával húz másokat is. Ha professzionális szakembert, marketingest kérdeznének erről a jelenségről, akkor ők is elmondanák, hogy ez a legjobb út a halálba; ez egy ágazat egyenes tönkretételéhez vezet. Ezt a típust úgy hívják, hogy a szakma prostituáltja. Akinek nem inge, ne vegye magára!
Mára világossá vált, hogy a méhészet tízezreknek nem fog tudni megélhetést biztosítani. Jobb esetben a mai létszámnak a negyede fogja túlélni. Ha a személyes és korrekt áron történő értékesítéssel nem tudjuk a jövedelmet megszerezni, akkor nincs jövőnk. Ha a habitusunk olyan, hogy nem tudunk kapcsolatokat kialakítani, akkor jobb, ha hobbiméhészek maradunk.
Én nagyon büszke vagyok arra, hogy a méhészet aranykorában kezdhettem el méhészkedni, és olyan kollégákat ismertem meg, akik habitusukkal, gondolkodásmódjukkal tudtukon kívül hatottak rám: Nikovitz Antal, Buchinger György, Cserényi Péter, a teljesség igénye nélkül.
Példaként: éppen Kiskőrösről szállítottuk haza hajnalban a méheket, amikor Akasztón egy lerobbant Lada Nivát láttunk kaptárakkal megpakolva, és két idős méhészt, akiket a sírás kerülgetett. Megálltunk, behúztuk a méhésztárs autóját, és mentünk tovább a dolgunkra mindannyian. Kívánom, hogy egymás segítésével és az ágazat írott és íratlan törvényeinek betartásával tartsuk életben szeretett szakmánkat!
Ez is érdekelheti:
Biztató eredmények a propolisz mint természetes atkaölő szer alkalmazhatóságára
