A propolisz természetes méhészeti termék, a méhek által különböző növényekről összegyűjtött gyantaszerű anyagok összetett keverékéből áll, a kaptárban a kórokozók és kár­tevők elleni védekezés része; továbbá kísérletileg kimutatták a propoliszkivonatok atkaellenes (varroacid) hatását. A neves Insects folyóiratban közölt, egészen friss tanulmányban „algériai propoliszpermet” alkalmazásának hatékonyságát értékelték a Varroa atka ellen, valamint vizsgálták a kezelés hatását a méhek biztonságára.

Az első kísérletsorozatban a propoliszkivonat hatékonyságát tesztelték a Varroa atkák ellen egy Petri-csészés elrendezésben (1a ábra). Ehhez a megelőző 12 hónapban nem kezelt kaptárból származó V. destructor atkákat használtak. Az atkákat finom ecsettel gyűjtötték össze, és egy Petri-csészébe helyezték élő méhálcákkal és bábokkal, hogy megakadályozzák az atkák éhezését az előkészítő műveletek során.

A szárított propoliszkivonat-por különböző koncentrációit (w/v) 40 százalékos etanolban állították elő, amelyek 5, 7,5 és 10 százalékot tartalmaztak. A propolisz 30 másodperces érintkezése után az atkákat új, kezeletlen Petri-csészébe helyezték, és 10, 30 és 60 percnél, majd óránként, összesen 7 órán keresztül értékelték a túlélésüket. A kontrollban a helyi kezelést 200 mikroliter 40 százalékos etanollal végezték. Minden koncentrációnál három biológiai ismétlés történt.

A második kísérletben a Petri-csészében 100 százalékos atkapusztulást okozó koncentrációt (azaz 10 százalék) a Varroa atkákra és a méhekre (A. m. intermissa) permetezték minikaptár beállításban (2a ábra). Először 10 kifejlett nőstény atkát és 10 frissen kikelt dolgozót helyeztek el egy műanyag dobozban (13 × 9 × 4 centiméter), amelynek alja szűrőpapírral volt kibélelve.

A szárított propoliszkivonat-por 10 százalékos koncentrációját (w/v) 40 százalékos etanolban állították elő, az első kísérlethez hasonlóan. A kontrollcsoportok esetében dobozonként 10 atkát és 10 méhet permeteztek be 3,4 milliliter 40 százalékos etanollal. A kezelést követően a minikaptárakat rovarkeltetőbe helyezték (sötétben, 30 Celsius-fokon és 70 százalékos relatív páratartalom mellett), és a méheket cukorsziruppal táplálták. Az atkák és méhek túlélését 1, 2 és 3 nap elteltével értékelték. Koncentrációnként három biológiai ismétlést végeztek.