0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Frisstermékek: kedvezőtlen fordulat a fogyasztásban

Az átlagos fejenkénti gyümölcs- és zöldségfogyasztás napi 350 grammra csökkent 2022-ben az Európai Unió tagállamaiban a Consumption Monitor nevű kiadvány tanúsága szerint.

Nem elég összehangolt

A Freshfel Europe a tagjaival folytatott eszmecsere alapján több olyan közös tényezőt azonosított, amelyek a legújabb fogyasztási trendek mögött állnak: a háztartások zöldség-gyümölcs vásárlásainak csökkenése, az alacsonyabb jövedelmű háztartások nagyobb mértékben érintettek a visszaesésben, a bio- és prémium termékek kereslete mérséklődött, a vásárlók gyakrabban, de kevesebb zöldség-gyümölcsöt vásárolnak, az összességében csökkenő értékesítési mennyiséget részben ellensúlyozzák a magasabb árak. Salvo Laudani,

a Freshfel Europe elnöke szerint a szervezet ideális platform az ágazat számára, hogy tájékoztassa tagjait a legújabb trendekről, közzétegye a legfrissebb piaci információkat, összehangolja a frisstermékek pozíciójának megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, valamint hogy a frisspiaci termékek új imázsát közvetítse a fogyasztók felé.

Le kell bontani a fogyasztás növelése előtt álló akadályokat, és vissza kell állítani a frisstermékek világjárvány idején megerősített „hősies státuszát”, hangsúlyozta.

kistermelő piac zöldség gyümölcs friss

Az EU jelenlegi elnökségi ciklusának vége felé közeledve, az ilyenkor szokásos értékelés egyik fontos pontja, hogy megkérdőjelezhető a növényi alapú étrend felé történő elmozdulás sikere. Az európai zöld megállapodás (Green Deal), a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia (Farm to Fork Strategy), a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv (Circular Economy Action Plan), valamint a rákbetegségek elleni európai terv (Europe’s Beating Cancer Plan) keretében hozott intézkedések többszörös politikai összehangolatlansága és a következetesség hiánya miatt nem értük el, amit az egészségesebb és környezetbarátabb étrendre való átállással kapcsolatban megcéloztunk. Nem sikerült kihasználni a frisspiaci termékek pozitív megkülönböztetésében rejlő előnyöket.

A pandémia idején keletkezett lendületet a politikai döntéshozók nem voltak képesek fenntartani vagy erősíteni annak érdekében, hogy jelentősen megerősítsék a gyümölcsök és zöldségek helyzetét az élelmiszerkínálatban.

A gyümölcsökre és zöldségekre közjavakként, a társadalmi kihívások megoldásának részeként kell tekinteni, és mint ilyeneket, alapvető fontosságú termékeknek kell minősíteni.

A legfiatalabbakat kell megcélozni

Philippe Binard szerint a nemzeti táplálkozási iránymutatások, az Északi Tanács (Nordic Council) ajánlásai megegyeznek abban, hogy a fejenkénti fogyasztási célt a napi 800 gramm felé kellene elmozdítani. Bár a tudatosság megvan, még mindig túl sok akadály gátolja a növekedést. A gyümölcsök és zöldségek előnyeit jobban el kellene ismerni a promóciós politikában, de a közelgő taxonómiai, nevezéktani vitában is. Emellett foglalkozni kell az árakkal és a biztonsággal kapcsolatos téves elképzelésekkel, hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak. Ezzel párhuzamosan

az ágazatnak folytatnia kell az innovációt és erőfeszítéseit a nagyobb kényelem, a jobb íz és állag elérése érdekében, a reklámokban a legfiatalabbakra kell összpontosítani, valamint támogatást kell keresni ahhoz, hogy a frisstermékek megfizethetők és elérhetők legyenek a leginkább rászoruló és alacsonyabb jövedelmű háztartások számára is.
Forrás: Freshfel/FruitVeB

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: