Zöldítés a fővárosban városi
A rendezvény keretei között a Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszéke és a Kertészettudományi Intézet szakmai tanácskozást szervezett. Az előadásokban bemutatták Budapest zöldfelületi fejlesztéseit, a klímaadaptív és ökotudatos növényalkalmazás lehetőségeit, valamint balkonnövény-újdonságokat.
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze az utóbbi öt év fejlesztési intézkedéseit vázolta. Megjegyezte, hogy a tervezés, a közbeszerzés és a forrásszerzés nem megy gyorsan, egy nagyobb lélegzetű projekt előkészítése akár öt évig is eltarthat.
(Radó Dezső 1962–1984 között volt a Fővárosi Kertészeti Vállalat igazgatója, megbecsült szakmai munkásságának szellemiségét szeretnék a gyakorlatba átültetni.)
A Radó Dezső-terv Budapest természetvédelmi területeinek jelentős bővítését vázolja föl, ez jelenleg mintegy 1100 hektárt tesz ki. Idén márciusban a fővárosi közgyűlés döntésével sikerült a 3. kerületi Mocsárosdűlő természetvédelmi területet 24-ről 75 hektárosra bővíteni. Az ott elvégzendő rehabilitációs munkákra a fővárosi önkormányzat közvetlen európai uniós forrást nyert el 1,4 milliárd forint értékben a LIFE program keretében. Emellett több új védett helyszínt is kijelöltek, egyebek között az Óbudai-szigetet, a nagytétényi Duna-part ártéri erdőit, a 4. kerületi Farkaserdőt, valamint a 2. kerületi Jegenye-völgyet.
A két leginkább érzékelhető szélsőséges hatásnak az erős légszárazságot, valamint a villámárvizeket nevezte a szakember. Az előbbi nem kedvez a fáknak, az utóbbi során hirtelen lehulló, akár egy hónapnyi mennyiségű csapadékot pedig a város vízelvezető hálózata nem tudja elnyelni, és nem is hasznosul. Ugyanakkor a városoknak érdekük a vizek megtartása és hasznosítása. Jó példaként mutatta be a Blaha Lujza tér felújítását, melynek keretében fásított közteret hoztak létre. A talajszint alatt kialakított terület befogadja a csapadékvizet és azt elraktározza. Mesterséges váztalajt hoztak létre, hogy a fák nagyobb és jobb élettérhez jussanak, gyorsabban fejlődhessenek. Az ültetett fák az első évben 20-30 centimétert nőttek.
Szólt a pesti alsó rakpart emberbaráttá tételéről, amely a Lánchíd és az Erzsébet híd közti szakaszt érinti elsősorban. Ott jelenleg monitorozzák, milyen forgalomcsillapítással lehet a gyalogos közlekedést támogatni, és a zöldítést megvalósítani, amelyre nagy igény van. Részletesen bemutatta a Pünkösdfürdő parkot, amely átadása óta többféle díjat nyert, köztük az Európa Zöld Városa nemzeti válogatóversenyének fődíját, legutóbb pedig megkapta a kiváló Green City-minősítést. Ott hozták létre a város első esőkertjét. A városi fasorokkal, faültetésekkel kapcsolatban ismertette a Stockholm nevet viselő faültetési rendszert és a szintén kipróbált gyökércellás ültetést. Mindkettő nagyobb és zavarásmentes életteret teremt a fák gyökérzetének, segíti a gyökérfejlődését és kedvezően hat a kilombosodásra.
