A Flower Bulbs 2024 konferencián mi a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemről az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem kutatóival közösen a Rudbeckia hirta gamma-besugárzással történő nemesítésének többéves eredményeit mutattuk be poszteren.
A Flower Bulbs 2024 konferenciát az ISHS-sel együttműködésben a Varsói Élettudományi Egyetem (Warsaw University of Life Sciences) rendezte, amely egyebek között arról nevezetes, hogy Lengyelország legrégebbi mezőgazdasági és természettudományi egyeteme, ahol az oktatás 1816-ig nyúlik vissza. Az egyetem egyúttal virágzó kutatóközpont, amelyet elismerés és népszerűség övez a lakosság körében is. A negyven képzési terület között szerepel a dísznövénytermesztés, világszínvonalú kutatásokat végeznek, amelyeknek jelentős gazdasági hatásuk is van. Ennek központja, az Országos Kertészeti Kutatóintézet (National Horticulture Research Institute) adott otthont a konferenciának. Az Országos Kertészeti Kutatóintézet tizenegy tudományos osztályból áll, az azok keretében végzett tudományos vizsgálatok összhangban vannak az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének trendjeivel, valamint a közös agrárpolitika elveivel.
Több mint 70 ezres tagság
A 160 éve alapított Nemzetközi Kertészeti Tudományos Társaság (International Society of Horticultural Science, ISHS) tagsága ma már meghaladja a 70 ezret, magánszemélyeket, egyetemeket, kutatóintézeteket és egyéb intézményeket tömörít több mint 50 országból a kertészeti termesztés különböző ágazataiból (például dísznövény-, gyümölcs-, zöldségtermesztés stb.). Számos magyar tagja közt van a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) több egysége, így a Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet Dísznövénytermesztési és Zöldfelület-gazdálkodási Kutatócsoportja is.
A szimpózium kiemelt témái voltak a nemesítés, a génszerkesztés és a mikroszaporítás, melyeket a szakma neves képviselői mutattak be. Részt vett és egyben a konferencia elnöke volt Dariusz Sochacki a Varsói Élettudományi Egyetemről, ezenkívül szekcióelnökként megjelent Paul Arens a hollandiai Wageningeni Egyetemről és Gary A. Chastagner a Washingtoni Állami Egyetemről. Figyelemfelkeltő előadásokat hallottunk a koreai Kyungpook állami Egyetem, a japán Kyushu Egyetem, a Vilniusi Egyetem, a lengyel Országos Kertészeti Kutatóintézet, az ISHS dísznövény divíziója és a Colorado Állami Egyetem munkatársaitól. Magyarországot a MATE részéről képviseltük, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemmel (EKKE) együttműködésben, és a Rudbeckia hirta gamma-besugárzással történő nemesítésének többéves eredményeit mutattuk be.
Holland–lengyel együttműködés
A konferencia a tulipánvirágzás kellős közepén zajlott, így Varsó bemutatása is igen tanulságos volt kertészeti szempontból. A vezetett sétán számtalan, akár több tízezer virágzó tulipánnal teli virágágyást láthattunk. Mint kiderült, Lengyelország, és főként Varsó híres a tulipántermesztéséről, és szorosan együttműködnek a tulipántermesztés „atyjával”, Hollandiával. Ezt mutatja a konferencia előtt pár héttel, április első napjaiban,
Érdekesség, hogy Lengyelország első virághagyma-termesztői holland bevándorlók voltak, akik 1930-ban fektették le az ágazat alapjait Górsk településen. A második világháború előtt Stanislaw Wóycicki, a Varsói Egyetem professzora kezdte meg az első virághagymakutatásokat Lengyelországban. Többek között tulipán-, kardvirág-, nárcisz- és liliomkutatással foglalkozott. Jelenleg Lengyelország mintegy 1230 hektárnyi ide vonatkozó területtel büszkélkedik, ebből 749 hektáron virághagymát, 481 hektáron hagymás vágott virágot termesztenek. (Összehasonlításképpen: Hollandiában csak a tulipánt 11-12 ezer hektáron termesztik, és 20 ezer hektár az összes virághagyma-termesztő terület az országban.) Lengyelországban a hajtatott hagymatermesztés összterülete 55 hektár, amely évente 150-180 millió hagymát jelent.
