Milyen városi fákat ültessünk?

sorolta Barabits Elemér, az Alsótekeresi Faiskola ügyvezető igazgatója. A fák ezen tulajdonságai és mérhető teljesítménye javítja a lakosok életminőségét, ezért segíteni kell őket, hogy betöltsék szerepüket. A városi fákkal szemben támasztott igénnyel kapcsolatban új szemlélet kialakítására van szükség, amelyben a díszítés lehet a bónusz, de ennél nagyobb értéket képvisel a vitalitás, az egészséges, jól funkcionáló, nagy zöldtömeg. A fákat veszélyeztető tényezők közé sorolta a szakember a városi környezet adottságait, a szennyezett levegőt, a szellőzetlen, tömörödött talajt és a besugárzást. Újabb gondok a klímaváltozás negatív hatásai, amelyek az utóbbi évtizedben egyre inkább érzékelhetők. A fokozatosan emelkedő hőmérséklet következtében a sugárzó hő perzseléseket okoz a lombon, a terméseken, sebet ejt a kérgen. Kedvezőtlen a csapadék mennyisége és eloszlása is.

A növények genetikailag nincsenek felkészülve ezekre a változásokra. Ráadásul a felmelegedéssel együtt új kórokozók, új károsítók is megjelennek.

Barabits Elemér vázolta azokat a lehetőségeket, amelyekkel az említett jelenségek tompíthatók. Kiemelte, hogy megfelelő korú, minőségű és fajtájú fák ültetésére van szükség a városokban. A faiskolákban többször átültetett és alakított, 16 centiméternél nagyobb törzskörméretű fák alkalmasak a sokkmentes kiültetésre. A formai követelményeket is hangsúlyozta, így a városi fáknak 2-2,2 méter magasnak, koronába futó egyenes törzsűnek és háromszög alakú, karcsú kúpos koronájúnak kell lenniük. Ez a koronatípus teszi lehetővé a legnagyobb energiafelvételt és a leggyorsabb fejlődést, a legintenzívebb zöldtömegtermelést. Megemlítette azt is, hogy a városokba kerülő fák nem tőzegbe valók, számukra az a legjobb közeg, amely a természetes élőhelyükön található. A hazánkban ültetett fajok jellemzően rendzina talajú karsztbokorerdőkből, sziklás területekről származnak. Ezek a területek nyílt társulások, nem zárt erdők, ezért sokkal fényigényesebbek, melegebbek.

A Stockholm faültetési rendszerben a rendzina talajokról származó fajok jól teljesítenek. Az Alsótekeresi Faiskolában nevelt virágos kőris (Fraxinus ornus Tas) már bizonyított.

A faj és a származási hely kapcsolatára szintén kitért Barabits Elemér. Elmondta, hogy több hazai faj olyan állományokból származik, amelyek ökológiai adottságai közelítenek a városi körülményekhez. Így például az ártéri ligeterdőkből származó fafajaink hol elöntés, hol aszály alatt élnek, vagyis a nagyobb vízborítást és a hosszan tartó szárazságot is elviselik. Ilyen növény egyebek között a magyar kőris (Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), amelyből Budapesten a Rákóczi úton láthatók kiültetésben szép, életerős példányok.