Ung-vidéken sem indult még be a munka a földeken. A gazdák kivárnak, legtöbbjük a túlélésre rendezkedett be. Mozgásterük erősen korlátozott, így még a raktáron tartott termény eladása is komoly nehézségekbe ütközik.

– Sorstársaimmal együtt én is negyedére-ötödére csökkentem a vetésterület nagyságát, nagyjából annyit szeretnék megtermelni, amennyi az állatállomány ellátásához elegendő – vázolja elképzeléseit Kovács Zoltán gejőci gazda. – A sok fiaskó után a legtöbben most a költségkímélő eljárásokat választják. Lesz, aki nem vásárol kukorica vetőmagot, hanem a sajátját morzsolja le, azt juttatja ki a magágyba. Így előre kalkulál azzal, hogy rekordtermésre nem számíthat.

Hogy akkor mégis mi terem majd idén a Latorca-­menti földeken? – fontolgatja a választ beszélgetőpartnerem. – Néhány itteni idősebb gazda továbbra is az újburgonyát favorizálja, illetve a téli savanyúságnak való káposztát. Tavaly ugyanis mindkettő hozott némi hasznot.

Jól emlékszem, hogy néhány éve az itteni gazdák jelentős sikereket értek el a hajdina termesztése terén?

– Így igaz. Ám mire elsajátítottuk a növény termesztéstechnológiáját, jött a háború, és a piacon túlkínálat alakult ki: a nagybani forgalmazók még a hántolásra és a tisztításra átvett termény árával is tartoznak nekünk.

Merre tovább, szántóföldi növénytermesztés? Erről már Barkaszi Ferenc okleveles agrármérnököt faggatom.

– A tengeri szállítások bizonytalansága, valamint az Ukrajna felől az Európai Uniót elárasztó gabonadömping ellen bevezetett korlátozások miatt jelentősen beszűkült a szántóföldi növénytermesztőink mozgástere – hangzik a válasz. – A sok százezer hektáron termesztett kukorica felvásárlási ára jelenleg is olyan alacsony, hogy az még rekordszintű, tíztonnás hozamok mellett sem fedezi a költségeket. Jövedelmezőség szempontjából lehetne építeni a napraforgóra és a szójára, ám a betakarított termésmennyiséget nagyban befolyásolja az egyre szélsőségesebbé váló időjárás. Persze jól tudjuk, hogy kockázatvállalás nélkül nem megy.

Az elmúlt három év megmutatta, hogy érdemes a csemegekukoricába és a görögdinnyébe fektetni.

– Természetesen ezeknél a növényeknél is előfordulhat túltermelés, és akkor oda a haszon. Jómagam a lucerna-, illetve a lóhe­remag termesztésében látok óriási fantáziát. Hosszú távon ez úgy működne, hogy vidékünkön húsmarha-tenyészetek alakulnának ki. Ám jelenleg senki sem tervez két-három évtizedre előre. Ami viszont kínálkozó lehetőségként már az előttünk álló szezonban is felmerül, az a korábban bezárt konzervgyárak újraindítása, illetve ezeknek nyersanyaggal való ellátása.

A hiány egy részét Kárpátalja pótolni tudja, hisz itt régi hagyománya van a kordonos uborka és a szabadföldi paradicsom ter­mesztésének. Bízom benne, hogy az újrainduló konzervüzemek hirdetéseivel hamarosan találkozunk majd a helyi médiában.