Hazai fajták
Nem lenne igazságos a diófajtákkal szemben, ha rangsorolnánk őket, mivel mindegyiknek más az előnye és a hátránya, más a kiemelt tulajdonsága. Bár nagyon sok van itthon és külföldön is, csupán a két legnépszerűbbet mutatjuk be közülük vázlatosan, ugyanis általában ezeket lehet a legnagyobb sikerrel gondozni, és nem utolsósorban a legkönnyebben elérhetőek a faiskolában.
Alsószentiváni 117
Alsószentiván mellett fekvő diófasorból fellelt egyedből hosszú munkával szelektálták ki Szentiványi Péter vezetésével, aki az érdi gyümölcskutatóban végezte a nemesítést (lásd külön, Hazai nemesítés címen). 1976-ban kapott állami minősítést. Kiemelkedő növekedési erélyű, edzett, fagytűrő, gyengébb talajokon is jól díszlő fajta.
Vadon termő fajtákra oltva erőteljes növekedést mutat, és jól harmonizál a fekete dió alannyal. A fa fiatalon dinamikusan növekszik, majd később széles koronát fejleszt. Későn bontja rügyeit, így elkerüli a késői fagyokat, ami nagyban hozzájárul termésbiztonságához. Korán termőre fordul, bőséges termést hoz, azonban oldalrügyön nem terem. Betakarítási ideje elnyúlik, szeptember közepétől október elejéig tart. Diója kissé barázdált, világosbarna színű, 35-36 mm átmérőjű. Könnyen törhető, tisztítható. A bél színe sárgásfehér, aránya 48-52%, jóízű.
A tavaszi fagyok kevéssé károsítják. A baktériumos és gombás megbetegedésekkel szemben kiemelkedően ellenálló.
Milotai 10
A hazai diófajták sztárja, talán a legelterjedtebb fajta. Anyafája a milotai postaépület udvarán élt, mára már kipusztult. Ebből a fából fogott szaporítóanyagot Szentiványi Péter és végezte a nemesítést. A fajta 1963-ban kapott állami minősítést. Az egyik legtermékenyebb magyar dió.
Ritkán éri teljes tavaszi fagykár. Mindezek alapján az egyik legjobb gyümölcsminőségű magyar dió. Mélyrétegű, jó termőerejű talajt igényel, gyengébb termőhelyen termése kisebb, de a gyümölcs minősége jó marad. Mélyebb fekvésű, fagyveszélyes helyre nem javasolt. A fa közönséges dió alanyon közepes növekedési erővel rendelkezik. A korona fiatalon lendületesen fejlődik, később pedig gömb alakúvá formálódik. Közepesen-későn érik, általában szeptember utolsó tíz napjában.
Mérete közepes, majdnem kerek, könnyen nyitható. Íze nagyon kellemes.
