Hőmérséklet és hőérzet
Forró és forró között is van különbség. Nyáron sokszor érezzük magasabbnak a hőmérsékletet, amit amekkora az valójában. Ekkor a tényleges hőmérséklet és a hőérzetünk között különbség van. A meteorológiai szolgálatok által üzemeltetett, kalibrált műszerek kizárólag a levegő hőmérsékletét mérik, egy szabványosan 2 méter magasságban elhelyezett, árnyékolt, szellőző, fehér fa házikóban. A hőmérséklet mellett azonban a légmozgás, a felhőzet, a levegő nedvességtartalma is befolyásolja hőérzetünket, sőt a ruházatunk is.
A közterületi hőmérsékletmérő és kijelző szerkezetek pedig gyakorlatilag a napon mért hőmérsékletet mérik. Ilyenkor a napsugárzás a hőmérő érzékelőjét közvetlenül melegíti, tehát valójában nem a levegő hőmérsékletét, hanem az érzékelő hőmérsékletét mérjük. Ezt nevezik inszolációs hőmérsékletnek, amit a meteorológiai gyakorlatban ritkán alkalmaznak. A humán biometeorológiában ugyanakkor fontos ennek a tényezőnek az ismerete is, hiszen az ember hőérzetét alapvetően befolyásoló paraméterről van szó – olvasható au OMSz honlapján.
Szervezetünk hőszabályozása
Megnövekszik a bőr hőmérséklete, ami az érzékelhető hőleadást is megnöveli. Ez a folyamat azonban mintegy 33°C léghőmérsékletig működik. A hőszabályozási mechanizmus következő lépcsője a verejtékezés. A verejtékezés során a verejtékmirigyek váladékából víz párolog, ami igen hatékony folyamat a hőleadás szempontjából.
A meteorológiai állapothatározók és az ezekre adott élettani válaszreakciók együttesen határozzák meg, hogy egy adott hőmérsékletű környezetben hogyan érezzük magunkat. Ennek az érzésnek a számszerűsítésére vezették be a különböző érzethőmérsékleteket.
