A megtekintett virágágyi kiültetések értékelése kapcsán a közterület- és zöldfelület-fenntartásról is szó esett.

A szakmai nap előadásairól a Kertészet és Szőlészet 35. számában már tudósítottunk Az egynyári-nemesítés új irányai címmel, most a közös szakmai sétán hallottakat összegezzük. A sétát a keszthelyi VÜZ Kft. ügyvezetője, Laczkó Mária vezette.

Ismertette, hogy európai uniós támogatás segítségével valósítják meg a Keszthely Zöld Város fejlesztési programot, ami a városi belterület állapotának alakítását, a rendezett városképi környezet megteremtését és a zöldterületek bővítését egyaránt tartalmazza. A város nagy kiterjedésű zöldterületi hálózattal rendelkezik, csak a VÜZ Kft. által fenntartott, kaszált és művelt terület egymillió négyzetméter (bizonyos területeket más vállalkozások tartanak fenn). Ismertetőjében a szakember sorra vette a kiemelt jelentőségű helyszíneket.

Történelmi helyszínek

Keszthely két védett fasorral büszkélkedik. A Fenyves-allé hat kilométer hosszú, feketefenyőből (Pinus nigra) ültetett fasor. II. Festetics Tasziló 1894-ben telepítette, egykor kocsikázó-lovagló útként szolgált. A Keszthelyre bevezető utat szegélyezi a három kilométer hosszú, fehér vadgesztenyéből (Aesculus hippocastanum) ültetett kettős fasor, amelynek 80%-a ma is ép, egy része a közútfenntartóhoz, másik az önkormányzathoz tartozik. A gesztenyefák növényvédelmével kapcsolatban az ügyvezető a környezeti ártalmak (légszárazság, talajszárazság, kipufogógáz) miatti levélszélbarnulást nagyobb problémának tartotta a városban, mint az aknázómoly kártételét.

A fehér vadgesztenyéket az elődök hússzínű vadgesztenyével pótolták, melynek habitusa, mérete jelentősen eltér az eredeti fasortól, meggondolandó a használata. Ellenben a Sopron utcában található, harminc éve hússzínű vadgesztenyéből (Aesculus carnea Briotii) telepített fasor élete teljében van, egészséges és gyönyörű.

A Festetics család tevékenységéből származó örökség ma is rangot ad Keszthelynek, meghatározója a város arculatának. A kiemelt jelentőségű parkok közt a kastélyparkot, a Helikon- és Erzsébet-ligetet említette a szakember.

A kastélykertben lombhullató és örökzöld fajok közül több őshonos növényfaj található. Legidősebb egyedei a csaknem ötszáz éves kocsányos tölgy (Quercus robur), melynek már csak a törzse látható, és a kétszáz éves páfrányfenyő (Ginkgo biloba). A Helikon-liget kilenchektáros összefüggő parkja a belvárosból a Balaton-partra vezető, árnyas fák alatt bejárható sétány. Fejlesztése fontos része a zöld város programnak. A Georgikon Majormúzeum belső udvarán kialakított élménygazdaságban régi szőlő- és gyümölcsfajtákkal, konyhakerti és fűszernövényekkel, virágzó levendulákkal beültetett kertrészletek között lehet sétálni, vagy lombos fák alatt pihenni, nézelődni.