0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

Önként vállalt versenyhátrányban

Májusban tartották Martonvásáron a Növénynemesítési Tudományos Napokat, mely a hazai növénynemesítők és a társterületen dolgozó kutatók kiemelt rendezvénye. 

A genetikai módosítások hatására a világon jól érzékelhető termésnövekedés következett be. Kínában például évente 9-16 százalékkal több kukoricát tudnak így megtermelni, míg Argentínában, 10 év átlagát figyelembe véve 20 százalékkal nagyobb termést realizálnak. A pillangós növényeknél, közte a földimogyorónál erőteljesen javítani tudták a növények szárazságtűrő képességét. A nemesítésben teljesen új korszakot jelentett a világon a GM-növények sikere, mert ezáltal az értékmérő tulajdonságokat irányítottan lehetett változtatni.

Ennél specifikusabb eljárás a génszerkesztés, az úgynevezett CRISPR technológia, azaz a célzott mutagenezis.

Amíg vannak országok, szerencsére ezek vannak kevesebben, amelyek ennek alkalmazását is elutasítják a növénynemesítésben, addig a humán génterápiában ez világszerte szabadon alkalmazható. A GMO-s riogatás hiba, származzon az bármilyen irányból (vallási, etikai stb.), annál is inkább, mert az aranyrizsre, amelyik A-vitaminban oly gazdag, személyesen Ferenc pápa adta áldását. Vagy vizsgálhatjuk a kukoricamoly elleni rezisztenciát abból a megközelítésből, hogy így hatásosan tudunk fellépni a fuzáriumfertőzésekkel szemben.

Változó hozzáállás

Illusztráció

A jogi szabályozásra jellemző, hogy az Európai Unió nem magával a termékkel, hanem az előállítás módjával foglalkozik, ami nehezen magyarázható. Érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy az elmúlt 24 év alatt összesen 2,4 milliárd hektáron termesztettek és szerezhettek tapasztalatot a gazdák, úgy, hogy semmiféle negatív dolog nem merült fel. Mert ha bármi történt volna, abban biztosak lehetünk, hogy az abban érdekelt sajtó azt széltében-hosszában terjesztette volna, de ilyennel az elmúlt negyedszázadban még véletlenül sem találkoztunk.

Az újabb vita már nem a genetikai módosításról (GMO-ról) szól, hanem a génszerkesztés körül akadékoskodnak. Reménykeltő, hogy ebben az Európai Unió hozzáállása változó, megengedő.

Aki a genetikai módosítás ellen beszél, az legalább akkora szamárságot állít, mint amikor a magyar országgyűlésben az egyik hozzászóló azt jelentette ki: „génmentes világban szeretnék élni”. Ennek a fonák viszonyain érdemes lenne mindenkinek elgondolkodni, ehhez már elegendő az általános iskolában megszerzett biológiai ismeret is. Azt azért ne feledjük el, hogy a mai haszonnövényeink egytől-egyig valamilyen értelemben genetikailag módosítottak. Annak a jogásznak, aki ezt az Alaptörvénybe belefoglalta, nagy valószínűséggel fogalma sem lehetett arról, amit leírt.

Ez is érdekelheti:

Színes gyomnövények dacolnának a klímaváltozás hatásaival – egy a bökkenő…

Avartranszplantáció

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság

Magazin ajánló: