Májusban a csapadék mennyisége átlagos volt, ezért a növényvédelem egyszerűbb lehet, mint tavaly. Ennek ellenére a borászatok sokkal komolyabban veszik, van, ahol már a negyedik permetezésnél tartanak. Mindezek ismeretében a jövőben a rezisztens fajták várhatóan felértékelődnek.

Borbírálat három fajtára

A szakmai nap részeként két fehérborszőlő, a Jázmin és a Sauvignon blanc, valamint a Kékfrankos tavalyi eredményei kerültek terítékre. Mint Ferenc Vilmos okleveles kertészmérnök, szaktanácsadó, az Alisca Borrend nagymestere elmondta, Tolnában ő ismertette meg a Jázmin fajtát mind a borászatokkal, mind a fogyasztókkal. Borára jellemző, hogy illatanyagban gazdag és alacsony az alkoholtartalma. Ezt a szőlőfajtát a borbirtokon tavaly viszonylag alacsony mustfokkal szüretelték le, ennek köszönhetően a bemutatott borban a savak jobban érezhetők.

Jelenleg maguk termesztik a szajki területükön, ahol tavaly szüreteltek első alkalommal, és a szőlőt 70%-os érettségi állapotban kellett leszedni a sok eső miatt, nem merték tovább a tőkéken hagyni a termést. A jakabfalvi területeiken három éven át tartó fagykárokat követően ötödik éves szőlőt szüreteltek, ami sokkal érettebb volt. A két helyről leszedett szőlőt egyszerre dolgozták fel, amihez kétféle élesztőt is használtak.

A Kékfrankos borszőlőhöz kapcsolódó kutatásokról Balassa Péter fiatal szőlész-borász mérnök beszélt. Egyebek mellett elmondta, hogy a kutatóintézetben 32 magyar és osztrák Kékfrankos-klónt tartanak nyilván. Feladatul tűzték ki a fajtából készülő bor meggyes jellegének fokozását, ennek érdekében Szentmiklós-hegyen 28 klónt telepítettek 2017-ben.

Schunk József, a Pécs Vidéke Hegyközség elnöke a kóstolón felszolgált négy Kékfrankos-bormintát elemezve elmondta, hogy a fahordóban is érlelt, forgalomba kerülő borban érződött legjobban a meggyes íz, valamint annak volt a legmélyebb bordó színe.