A lista létrejöttének több célja is volt a társ-szerző, a Cornell Ornitológiai Labor posztdoktori hallgatója, Eliot Miller szerint. Egyrészt kíváncsiak voltak, hogy a jól működő nyilvános adatbázisok mennyire adnak átfogó és megbízható képet egy faj eltűnéséről. A hiányzó fajok azonosítása után megvizsgálták, hogy vajon szükséges-e valamilyen védelem az érdekükben. Ez segít a kutatási és a természetvédelmi feladatok priorizálásában.
A legtöbb eltűnt faj Közép-Ázsiában, Afrikában, és Óceánia elszórt szigetvilágán él.
Kép forrása: Henry Eeles Dresser, Wikimedia Commons
Az Egyesült Államokban például csak három fajt tekinthetnek eltűntek: az eszkimópólingot, a Bachman-hernyófalót, és a királyharkályt (bár ez utóbbit is látni vélték nemrégiben). Ezen kívül hat Hawaii-n őshonos faj is a listára került. Európai faj – szerencsére – nem szerepel rajta. A teljes lista angol nyelven itt érhető el.
A kutatók tapasztalatai alapján a póling-fajok vannak leginkább veszélyben. Ezek közül a parti madarak közül sok kihalással fenyegetett, vagy akár el is tűnhetett már Miller szerint. Ennek oka az lehet, hogy nem képesek alkalmazkodni az emberek közelségéhez.
A projekt létfontosságú eleme a helybéli emberek bevonása és tudásuk hasznosítása, a madarak keresésére irányuló expedíciók finanszírozásának elősegítése, valamint annak felmérése, mire van szükség a védelmükhöz. Ez a tudás kulcsfontosságú a himalájai fürj, a zairei lappantyú, a csíkosfejű futómadár vagy a kameruni szövőmadár felkutatásához.
