0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Mindent a körtéről és az alanyairól

Korábban már bemutattuk a Macfrut 2024 almaalanyokkal foglalkozó előadásait. A háromnapos rendezvényen más gyümölcsfajok, fajcsoportok alanyhasználatát, újdonságait is bemutatták; a körtére is érdemes volt odafigyelni.

 Legfontosabb szempontok

A WSU jelenlegi körtealany-nemesítési programjáról beszélt Kate Evans, aki 2008-ig az angol East-Malling intézet kutatója volt és azóta szintén az USA-ban, a Washington Állami Egyetem (WSU) professzoraként folytatja munkáját. Az USA körtetermesztői számára a téli fagytűrés hiánya okozza a legnagyobb aggodalmat a birs alanyú ültetvényekben.

A céljuk tehát a hidegtűrő, jó ellenállóságú, emellett megfelelően törpítő, termesztési és gyümölcsminőségi paraméterekben a birshez hasonló Pyrus alanyok nemesítése.

A program viszonylag fiatal, 2009-ben a nemesítési alapanyagok összegyűjtésével indult. Igyekeztek minél több Pyrus-fajt bevonni, a 2015-ben kezdett keresztezésekből nyert fajhibrideket vizsgálják.

A tűzelhalás-érzékenység értékelése korai magoncállapotban megkezdődött, üvegházi vizsgálatokkal és markeralapú szelekció alkalmazásával. Ezután 2000 különböző hibridmagoncra oltottak Anjou fajtát, a fákon felvételezik a növekedési erély és a termőre fordulás koraiságának jellemző adatait, együtt dolgozva a növényélettanos kutatókkal. Az anyagból 40 szelekciót vizsgálnak tovább.

Asin Luis a spanyol IRTA kutatóintézetben folyó nemesítési projektről számolt be. Spanyolországban 20 ezer hektáron termesztenek körtét, főleg az ország északkeletei részén, Pamplona, Huesca, Zaragoza vidékén. Ültetvényeik a folyóvölgyekben vannak, nagyrészt BA 29 birs alanyon. A klíma száraz, az ültetvényeket öntözik, a talajok pH-ja 7,5-8,3 közötti, 8-15% aktív mésztartalommal.

A BA 29 alany leváltására tehát nagyon fontos az újak nemesítése, elsősorban a klorózisra nem hajlamos, alacsony növekedési erélyt eredményező, valamint magas termőképességű, jó agronómiai teljesítményű alanyokat keresnek.

Pyrus-fajhibrideket hoztak létre: az OHxF-11 fajtát Pyrus communis ssp. cordata, P. amygdaliformis, P. elaeagnifolia fajokkal keresztezték. Több mint 2000 hibridmagonc értékelését kezdték meg. Az állományokban felvételezik a klorózisos tünetektől mentes egyedek arányát, náluk ez az egyik legfontosabb szelekciós szempont. Jelenleg a folyamat harmadik fázisánál tartanak, ebben már csak 63 szelektált, az eddigi vizsgálatok alapján legígéretesebb jelölt szerepel. A paramétereket a BA 29 birs alanyhoz hasonlítják.

konferencia
Asin Luis, Kate Evans, Felicidad Fernandez és Sjaak Walraven a körtealany-szekció előadói közül

Michael Neumüller (Technische Universität München) nemesítő a Bajorországi Gyümölcscentrum (BayOZ) kutatási-szaktanácsadási szervezetet is képviselve tartotta meg beszámolóját a náluk folyó munkáról.

A körtealanyokra irányuló nemesítési célok közül kiemelte az ellenálló és alkalmazkodóképességet (aszály, forróság, talaj sótartalma, túlzott talajnedvesség, téli fagyok, amelyek különösen a hótakaró nélküli hideg időben lehetnek veszélyesek).

Hangsúlyozta az ültetvényfenntartás alacsony inputigényét: legyen az alany kisebb vízigényű, legyen elég hozzá egyszerűbb, olcsóbb támrendszer, ne igényeljen kiegészítő vastartalmú tápelempótlást. Alapkövetelmény a kiváló ültetvényteljesítmény, mind a termőképesség, mind a gyümölcsminőség szerint. Egyre többet kell gondolnunk a fenntarthatóságra, ami a gyümölcsültetvényekre is vonatkozik. Németországban például (megj.: akárcsak hazánkban) nagyon korlátozottak az öntözési lehetőségek, ez nagyon megnehezíti az új ültetvények létesítését. A melegebb klímájú országok termőtájaira még inkább érvényes, hogy problematikusak a magas vízadagok, az intenzív öntözéssel fenntartható ültetvények, mint amilyenek a birs alanyúak.

Fontos, hogy a szaporító vállalkozások sikeresen tudjanak működni. Ehhez meghatározóak a faiskolai szempontok: az alany könnyű szaporíthatósága, megfelelően alacsony ára, összeférhetősége a nemes fajtákkal, a jó szemzési/oltási eredés, a jó elágazódási, koronaképző képesség az oltványnevelés évében és a robusztus, erős gyökérrendszer.

A Cydonia (birs) alanyok fő hátrányai, hogy gyenge a kompatibilitásuk sok nemesfajtával, emiatt közbenoltás lehet szükséges, valamint, hogy a fák szenvednek mind a szárazságtól, mind a forróságtól, mind a túl nedves talajoktól, emellett érzékenyek a téli fagyra és a mészklorózisra (vashiány) is.

Azonban a jelenleg elérhető Pyrus alanyoknak is vannak kedvezőtlen tulajdonságaik: túl erős a növekedésük, nem biztosítják a korai termőre fordulást, alacsonyabb termőképességűek és esetenként rosszabb rajtuk a gyümölcsminőség a birs alanyhoz képest. Nem kis feladat a nemesítők számára a jó tulajdonságok „összehozása”, a két alanycsoport értékeinek egy-egy új fajtában történő egyesítése.

Körtealany-nemesítési programjuk 2003-ban kezdődött, a hibridek viselkedését a Társulati esperes (Comice) fajtával értékelik. A mikroszaporítás kidolgozásához az olasz Vitroplant céggel dolgoznak együtt. Négy ígéretes jelöltjük van (Bay 6257, 6251, 6303, 3038).

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: