Legfontosabb szempontok
A WSU jelenlegi körtealany-nemesítési programjáról beszélt Kate Evans, aki 2008-ig az angol East-Malling intézet kutatója volt és azóta szintén az USA-ban, a Washington Állami Egyetem (WSU) professzoraként folytatja munkáját. Az USA körtetermesztői számára a téli fagytűrés hiánya okozza a legnagyobb aggodalmat a birs alanyú ültetvényekben.
A program viszonylag fiatal, 2009-ben a nemesítési alapanyagok összegyűjtésével indult. Igyekeztek minél több Pyrus-fajt bevonni, a 2015-ben kezdett keresztezésekből nyert fajhibrideket vizsgálják.
A tűzelhalás-érzékenység értékelése korai magoncállapotban megkezdődött, üvegházi vizsgálatokkal és markeralapú szelekció alkalmazásával. Ezután 2000 különböző hibridmagoncra oltottak Anjou fajtát, a fákon felvételezik a növekedési erély és a termőre fordulás koraiságának jellemző adatait, együtt dolgozva a növényélettanos kutatókkal. Az anyagból 40 szelekciót vizsgálnak tovább.
Asin Luis a spanyol IRTA kutatóintézetben folyó nemesítési projektről számolt be. Spanyolországban 20 ezer hektáron termesztenek körtét, főleg az ország északkeletei részén, Pamplona, Huesca, Zaragoza vidékén. Ültetvényeik a folyóvölgyekben vannak, nagyrészt BA 29 birs alanyon. A klíma száraz, az ültetvényeket öntözik, a talajok pH-ja 7,5-8,3 közötti, 8-15% aktív mésztartalommal.
Pyrus-fajhibrideket hoztak létre: az OHxF-11 fajtát Pyrus communis ssp. cordata, P. amygdaliformis, P. elaeagnifolia fajokkal keresztezték. Több mint 2000 hibridmagonc értékelését kezdték meg. Az állományokban felvételezik a klorózisos tünetektől mentes egyedek arányát, náluk ez az egyik legfontosabb szelekciós szempont. Jelenleg a folyamat harmadik fázisánál tartanak, ebben már csak 63 szelektált, az eddigi vizsgálatok alapján legígéretesebb jelölt szerepel. A paramétereket a BA 29 birs alanyhoz hasonlítják.

Michael Neumüller (Technische Universität München) nemesítő a Bajorországi Gyümölcscentrum (BayOZ) kutatási-szaktanácsadási szervezetet is képviselve tartotta meg beszámolóját a náluk folyó munkáról.
Hangsúlyozta az ültetvényfenntartás alacsony inputigényét: legyen az alany kisebb vízigényű, legyen elég hozzá egyszerűbb, olcsóbb támrendszer, ne igényeljen kiegészítő vastartalmú tápelempótlást. Alapkövetelmény a kiváló ültetvényteljesítmény, mind a termőképesség, mind a gyümölcsminőség szerint. Egyre többet kell gondolnunk a fenntarthatóságra, ami a gyümölcsültetvényekre is vonatkozik. Németországban például (megj.: akárcsak hazánkban) nagyon korlátozottak az öntözési lehetőségek, ez nagyon megnehezíti az új ültetvények létesítését. A melegebb klímájú országok termőtájaira még inkább érvényes, hogy problematikusak a magas vízadagok, az intenzív öntözéssel fenntartható ültetvények, mint amilyenek a birs alanyúak.
A Cydonia (birs) alanyok fő hátrányai, hogy gyenge a kompatibilitásuk sok nemesfajtával, emiatt közbenoltás lehet szükséges, valamint, hogy a fák szenvednek mind a szárazságtól, mind a forróságtól, mind a túl nedves talajoktól, emellett érzékenyek a téli fagyra és a mészklorózisra (vashiány) is.
Azonban a jelenleg elérhető Pyrus alanyoknak is vannak kedvezőtlen tulajdonságaik: túl erős a növekedésük, nem biztosítják a korai termőre fordulást, alacsonyabb termőképességűek és esetenként rosszabb rajtuk a gyümölcsminőség a birs alanyhoz képest. Nem kis feladat a nemesítők számára a jó tulajdonságok „összehozása”, a két alanycsoport értékeinek egy-egy új fajtában történő egyesítése.
Körtealany-nemesítési programjuk 2003-ban kezdődött, a hibridek viselkedését a Társulati esperes (Comice) fajtával értékelik. A mikroszaporítás kidolgozásához az olasz Vitroplant céggel dolgoznak együtt. Négy ígéretes jelöltjük van (Bay 6257, 6251, 6303, 3038).
Szaklap, amelyben a cikk megjelent:
Kertészet és Szőlészet