A 2018 óta működő Kárpát-medencei Falugazdász-hálózat folyamatosan bővült, így Erdély, Délvidék, Kárpátalja és Felvidék mellett idén már a csángóföldi gazdák is élvezhetik a falugazdászok szervezetének minden előnyét.
Az Agrárminisztérium kiemelt projektje a külhoni falugazdász-hálózat működtetése, amely fontos szerepet tölt be a magyar gazdák összefogásában, szakmai támogatásában, képzésében, hangsúlyozta köszöntőjében Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese. – A falugazdászok azok, akik rendszeres kapcsolatban vannak a termelőkkel, tenyésztőkkel, élelmiszer-előállítókkal, rálátnak igényeikre, problémáikra, segítik őket az eredményesebb működésben, ezért hiánypótló a falugazdászok munkája.
Az idén tovább bővült a falugazdászok létszáma és a területi lefedettsége is, hiszen a szervezet kiterjesztette működését Csángóföldre is.
Jakab István, a Magosz elnöke megerősítette, hogy a falugazdászok munkája elengedhetetlen a gazdálkodók számára.
Visszatérni a normalitás talajára: ebben is szerepet játszanak a falugazdászok
Az infláció, a háború, az üzemanyagárak és az időjárási nehézségek hatásaival egyszerre kell szembenézni a gazdáknak. Emellett Magyarországra komoly hatást gyakorolt az ukrán gabonadömping, ami piaci anomáliákat okozott, ezért joggal zúgolódtak a gazdák, és hallatták hangjukat itthon és Brüsszelben is. Mindenre meg kell találni a válaszokat. Ahhoz, hogy a gazdák jó megoldásokat találjanak, nagy mértékben támaszkodnak a falugazdászokra, mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Elindult a Közös Agrárpolitika új ciklusa, a szabályozás egyre komplikáltabb, több az adminisztráció, ezért a gazdálkodóknak aktív gondolkodásra és sok információra van szükségük ahhoz, hogy hozzáférhessenek a forrásokhoz. A falugazdászoknak ebben komoly feladatuk és felelősségük van, ezért idén tavasszal 170 új falugazdász állt csatasorba, így jelenleg 700-an segítik a gazdálkodókat.
– Érdemes megfontolni a szövetkezést és az együttgondolkodást is. Én hiszek ebben, mert annak a Magyarországon működő néhány szövetkezet egyikének vagyok a tagja, amelyikben 100 gazda összefogásával közel 10 ezer hektáron gazdálkodunk eredményesen, mondta példaként az elnök. Nagy lehetőségek vannak a precíziós gazdálkodásban, és szükség van a tudás fejlesztésére. Ennek érdekében ki kell használni a vidékfejlesztési forrásokban lévő lehetőségeket, amiben a falugazdászok sok segítséget tudnak nyújtani. Győrffy Balázs rámutatott, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara volt a kezdeményezője annak, hogy a Vidékfejlesztési Program nemzeti társfinanszírozását 17,5 százalékról 80 százalékra lehessen növelni. Ez azt jelenti, hogy 2027-ig 2900 milliárd forint jut a magyar vidékre. – Amennyiben az európai parlamenti képviselőválasztás azt az eredményt hozza, hogy a következő ciklusban tagja lehetek az európai parlamentnek, a magyar gazdák érdekeit fogom képviselni, mert nagyon fontosnak tartom a helyi érdekképviseletet, és azért szeretnék dolgozni, hogy az európai agrárpolitika visszatérjen a normalitás talajára, fejtette ki a kamara elnöke.
Magyarok Kenyere sem lehetne falugazdászok nélkül
Horváth Vivien, a NAK Magyarok Kenyere Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője emlékeztetett rá, hogy a búzagyűjtés programja az idén már 14 éves.
Mindez a falugazdászok nélkül nem jöhetne létre, hiszen a gazdák csak akkor tudnak adakozni, ha sikeres az évük, ehhez pedig a falugazdászok is hozzájárulnak azzal, hogy ott állnak mögöttük, segítik, hasznos tanácsokkal látják el őket a sikeres termelés érdekében.
