0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 18.

Segítő kéz a gazdáknak: így nő napról napra a falugazdászok felelőssége

Májusban második alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei Falugazdász Konferencia és Csapatépítő Programot mintegy 120 résztvevővel Tokajban, az Agrárminisztérium szervezésében.

A 2018 óta működő Kárpát-medencei Falugazdász-hálózat folyamatosan bővült, így Erdély, Délvidék, Kárpátalja és Felvidék mellett idén már a csángóföldi gazdák is élvezhetik a falugazdászok szervezetének minden előnyét.

Farkas Sándor
Farkas Sándor: a falugazdászok rendszeres kapcsolatban vannak a termelőkkel

Az Agrárminisztérium kiemelt projektje a külhoni falugazdász-hálózat működtetése, amely fontos szerepet tölt be a magyar gazdák összefogásában, szakmai támogatásában, képzésében, hangsúlyozta köszöntőjében Farkas Sándor, az Agrár­minisztérium miniszterhelyettese. – A falugazdászok azok, akik rendszeres kapcsolatban vannak a termelőkkel, tenyésztőkkel, élelmiszer-előállítókkal, rálátnak igényeikre, problémáikra, segítik őket az eredményesebb működésben, ezért hiánypótló a falugazdászok munkája.

A Felvidékhez és a Délvidékhez hasonlóan tavaly Erdélyben és Kárpátalján is megvalósult a szervezet egységesítése, így még eredményesebben hívhatók le a nemzeti és az uniós források az ott gazdálkodók számára.

Az idén tovább bővült a falugazdászok létszáma és a területi lefedettsége is, hiszen a szervezet kiterjesztette működését Csángóföldre is.

Jakab István, a Magosz elnöke megerősítette, hogy a falugazdászok munkája elengedhetetlen a gazdálkodók számára.

Visszatérni a normalitás talajára: ebben is szerepet játszanak a falugazdászok

Győrffy Balázs
Győrffy Balázs: ki kell használni a vidékfejlesztési forrásokban lévő lehetőségeket

Az infláció, a háború, az üzemanyagárak és az időjárási nehézségek hatásaival egyszerre kell szembenézni a gazdáknak. Emellett Magyarországra komoly hatást gyakorolt az ukrán gabonadömping, ami piaci anomáliákat okozott, ezért joggal zúgolódtak a gazdák, és hallatták hangjukat itthon és Brüsszelben is. Mindenre meg kell találni a válaszokat. Ahhoz, hogy a gazdák jó megoldásokat találjanak, nagy mértékben támaszkodnak a falugazdászokra, mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Elindult a Közös Agrárpolitika új ciklusa, a szabályozás egyre komplikáltabb, több az adminisztráció, ezért a gazdálkodóknak aktív gondolkodásra és sok információra van szükségük ahhoz, hogy hozzáférhessenek a forrásokhoz. A falugazdászoknak ebben komoly feladatuk és felelősségük van, ezért idén tavasszal 170 új falugazdász állt csatasorba, így jelenleg 700-an segítik a gazdálkodókat.

Emellett a termelőknek reagálni és alkalmazkodni kell a környezeti változásokhoz is, ha szükséges, a termelés differenciálásával, alternatív növénykultúrák bevezetésével, piaci rések megtalálásával, továbbá meg kell fontolni a forgatás nélküli művelést, ami kevesebb költséggel jár, és javítani kell a termésbiztonságot.

– Érdemes megfontolni a szövetkezést és az együttgondolkodást is. Én hiszek ebben, mert annak a Magyarországon működő néhány szövetkezet egyikének vagyok a tagja, amelyikben 100 gazda összefogásával közel 10 ezer hektáron gazdálkodunk eredményesen, mondta példaként az elnök. Nagy lehetőségek vannak a precíziós gazdálkodásban, és szükség van a tudás fejlesztésére. Ennek érdekében ki kell használni a vidékfejlesztési forrásokban lévő lehetőségeket, amiben a falugazdászok sok segítséget tudnak nyújtani. Győrffy Balázs rámutatott, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara volt a kezdeményezője annak, hogy a Vidékfejlesztési Program nemzeti társfinanszírozását 17,5 százalékról 80 százalékra lehessen növelni. Ez azt jelenti, hogy 2027-ig 2900 milliárd forint jut a magyar vidékre. – Amennyiben az európai parlamenti képviselőválasztás azt az eredményt hozza, hogy a következő ciklusban tagja lehetek az európai parlamentnek, a magyar gazdák érdekeit fogom képviselni, mert nagyon fontosnak tartom a helyi érdekképviseletet, és azért szeretnék dolgozni, hogy az európai agrárpolitika visszatérjen a normalitás talajára, fejtette ki a kamara elnöke.

Magyarok Kenyere sem lehetne falugazdászok nélkül

Horváth Vivien, a NAK Magyarok Kenyere Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője emlékeztetett rá, hogy a búzagyűjtés programja az idén már 14 éves.

A mozgalom indulásakor összegyűlt 10 tonna gabona több mint százszorosára bővült, a csatlakozó gazdálkodók száma pedig szerte Kárpát-medencében évről évre rekordot dönt, ez pedig egyre közelebb visz a program küldetésének beteljesítéséhez, nevezetesen hogy minden szükséget szenvedő magyar ember asztalára kerülhessen mindennapi kenyér.

Mindez a falugazdászok nélkül nem jöhetne létre, hiszen a gazdák csak akkor tudnak adakozni, ha sikeres az évük, ehhez pedig a falugazdászok is hozzájárulnak azzal, hogy ott állnak mögöttük, segítik, hasznos tanácsokkal látják el őket a sikeres termelés érdekében.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: