Agrotechnika
A jó minőséget adó fajta helyes megválasztása a minőségi búzatermesztés alapfeltétele, amelyhez megfelelő agrotechnika kell, hogy hozzájáruljon. Tartamkísérletben vizsgáljuk a vetésváltás és trágyázás interaktív hatásait a búza minőségére és természetesen a termésmennyiségre is. A tavalyi, 2023. évi eredményeink újból megerősítették a hüvelyesek kedvező hatását a búzatermesztésben. Trikultúra vetésváltásban (szója-búza-kukorica) a búza az N100 + PK kezelésben étkezési (B1) minőséget (13,1% fehérje, 31,2% nedvessikér) adott, a termés mennyisége pedig már az N50 + PK adagnál elérte a maximumot (9,2 t/ha). Ezzel szemben bikultúra vetésváltásban (kukorica-búza) a búza étkezési (B1) minőséget a rendkívül nagy műtrágyaadagnál (N200 + PK esetében 13,2% fehérje, 31,6% nedvessikér) érte csak el, és a termésmennyiség maximuma (9,2-9,4 t/ha) is jóval nagyobb műtrágyaadagnál (N100-150 +PK) alakult ki a trikultúra vetésváltásban termesztett búzához képest (1. táblázat).
A megfelelő, optimalizált agrotechnika ugyanakkor nemcsak az adott fajta kedvező minőségi tulajdonságainak érvényre jutását (a gyakorlatban ezt nevezzük a minőség „javításának”) segítheti elő, hanem komoly szerepe van a minőségstabilitás növelésében is. Tartamkísérletben 7 éven át vizsgáltuk az évjárat hatását eltérő tápanyag-ellátottsági szinteken (kontroll, optimális) különböző búzafajták minőségi mutatóira (3. ábra). Vizsgálati eredményeink azt bizonyították, hogy hiányos tápanyagellátás esetén (kontroll) nemcsak gyengék voltak a minőségi paraméterek (nedvessikér 24,86-26,97%), hanem az évjáratok közötti ingadozás is igen nagymértékű (35,70-48,20% ingadozás) volt. Ugyanakkor az optimális trágyaadagnál (N150 + PK) mért nedvessikér-tartalom (34,42-34,79%) lényegesen kedvezőbb volt, miközben az évjárati hatás számottevő mértékben mérséklődött (13,10-18,90% ingadozás).
Optimalizált növényvédelem
A minőségi búza előállítását jelentős számú növényvédelmi probléma fenyegeti a vegetációs periódus során. A vezető növényvédelmi vállalatokkal (Corteva, Bayer, BASF, FMC, Nufarm stb.) 30 évvel ezelőtt kezdtük azokat a komplex növényvédelmi technológiai fejlesztéseket, amelyek számos koherens vizsgálat mellett a minőségi paraméterek meghatározását is magukba foglalták. Több év, több fajta és sok növényvédelmi komplex technológia vizsgálata azt bizonyította, hogy a legrosszabb minőséget a növényvédelem nélküli, kontroll kezelésben kaptuk. Ennél sokkal jobb eredményeket adott a növényvédelmi technológiák átlaga, de a legjobb minőséget az optimalizált növényvédelmi technológia alkalmazásával értük el (2. táblázat).
