Milyen szerződéssel használhatjuk a termőföldet?

Megelőzheti-e mégis valaki a „volt haszonbérlőt”?

A volt haszonbérlővel azonos ranghelyen illeti meg az előhaszonbérleti jog – a helybeli állattartót; – a helybeli gazdálkodót, ha ökológiai gazdálkodást vagy földrajzi árujelzős termék előállítását vállalja a területen;

– a helybeli gazdálkodót, ha kertészeti tevékenységet vállal a területen;

– a helybeli gazdálkodót, ha vetőmagtermesztést vállal legalább ennyivel nagyobb területen;

– azt a gazdálkodót, aki öntözésfejlesztési beruházást valósít meg a területen. [Földforgalmi tv. 46. § (3) bek.]

Ranghelyazonosság esetén elsőként azt kell megvizsgálni, hogy melyikük rendelkezik ŐCSG- vagy CSMT-tagsággal

(fontos, hogy ezt csak magánszemélyek összehasonlítása esetén lehet vizsgálni). Ha ez alapján sem dönthető el a kérdés, úgy a szerződés szerinti haszonbérlővel hagyják jóvá a jogügyletet, magyarán az említett ranghelyekkel megelőzhető még a „volt haszonbérlő” is [Földforgalmi tv. 53/A. §]. Ha a ranghelyazonosság az előhaszonbérleti nyilatkozatot tevő személyek („a rájelentkezők”) között áll fenn, úgy a haszonbérbeadó dönt a felek között. [Földforgalmi tv. 54. §].

Alhaszonbérlet

A haszonbérleti szerződés nem zárja ki, hogy a földhasználatot másra ruházza át a haszonbérlő. Az alhaszonbérlet egy járulékos jogviszony, tehát már eleve feltételez egy haszonbérleti szerződést a bérbeadó és a bérlő között. Könnyen akadhat azonban olyan gazdasági helyzet, mikor a haszonbérlő valamilyen okból mégis átengedi a földhasználatot egy másik gazdálkodónak.

Alhaszonbérbe-adásra csak vetésforgó vagy túlnyomó részben élőmunka-ráfordítást igénylő tevékenység céljából kerülhet sor.

A szerződés mikéntje kapcsán jó tudni, hogy tartalmilag ugyanazokkal az elemekkel kell rendelkeznie, mint egy klasszikus haszonbérleti megállapodásnak, de természetesen külön is meg kell indokolni, hogy miért és milyen célból kerül továbbadásra a földhasználat. [2013. évi CCXII. tv. 65. § (1) bek.]

Hány évre jöhet létre az alhaszonbérlet, és mire kell figyelni a megkötésekor?

Mivel az alhaszonbérlet egy járulékos jogviszony, így az időtartama is legfeljebb addig szólhat, amíg az eredeti bérleti szerződés le nem jár. Mivel egy speciális célú földhasználatról van szó, így alhaszonbérbe-adás esetén előhaszonbérleti jog nem áll fenn, továbbá az alhaszonbérleti szerződéshez nem kell a kormányhivatal jóváhagyása.

A földhasználati lapon ilyenkor törlik az eredeti bérlő földhasználatát, helyette pedig bejegyzik alhaszonbérlet jogcímén az új földhasználót. A támogatások szempontjából tehát a jogszerű földhasználó az alhaszonbérlő lesz, ő veheti fel a támogatásokat. Az alhaszonbérbe-adáshoz egyébként mindenképp szükséges a bérbeadó fél – tehát a földtulajdonos vagy a haszonélvező – jóváhagyása, ezt a jóváhagyó nyilatkozatot a szerződésnek is tartalmaznia kell.

Szerző: Dr. Cseh Tibor András

Magosz

Ez is érdekelheti:

A Földforgalmi törvény változásai

Nincs helye az erdőben

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: