A tulajdonos saját használata mellett így a földhasználat jogcíme főszabály szerint haszonbérlet vagy szívességi földhasználat lehet (a rendkívül ritka „rekreációs földhasználatra” és az erdők földhasználati jogcímeire most nem térünk ki részletesen). Cikkünk első részében sorra vesszük ezeket a szerződéseket, kitérve a legfontosabb gyakorlati tapasztalatokra is.

Hogyan kell meghatározni a haszonbérleti díjat?

A haszonbérleti díj megfizetésének módját a felek szabadon állapíthatják meg a szerződésben. Ez történhet pénzben, előre meghatározva annak mértékét (például aranykorona- vagy területalapon számítva), kapcsolhatják egy piaci értékhez. Például egy adott napon irányadó tőzsdei árhoz kötve vagy az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adott havi átlagárához kapcsolva (Ezek az adatok lapunkban, a Magyar Mezőgazdaságban minden héten megtalálhatók a tőzsdei rovatban, a 3. oldalon. A szerk.).

A haszonbérleti díjat csak utólag lehet megfizetni

A haszonbért utólag, de legkésőbb a naptári év végéig kell teljesíteni. Nem köthető ki tehát előzetes fizetés sem gazdasági évenként, sem a teljes bérleti időszakra előre. Ez abból következik, hogy ezt a szabályt nem csak a Ptk. tartalmazza (amelytől „diszpozitív” jellegénél fogva a felek szabadon eltérhetnének), hanem a Földforgalmi szabályozás „kógens” törvénye írja elő. [2013. évi CCXII. tv. 50. § (2) bek.]

Ki áll az első helyen az elő- haszonbérleti sorrendben?

(de csak akkor, ha ez a „volt haszonbérlő” legalább 20 kilométeren belül lakik vagy cég esetén 20 kilométeren belüli üzemközponttal rendelkezik). Ez a ranghely a szerződés megszűnését követő 1 gazdasági évig megilleti a volt haszonbérlőt. [Földforgalmi tv. 47. § (1a) bek.]