Hol van helye a mesterséges termékenyítésnek?
Végül összesítsük, hogy milyen célokra is használható valójában a mesterséges termékenyítés által véghezvihető szelekció.
Rengeteg különböző érdek mentén lehetne csoportosítani az eljárás alkalmazásának létjogosultságát, azonban legtömörebben úgy tudnám összefoglalni a főbb érdekeket, hogy lehetnek azok kutatási, faj- vagy fajtafenntartási, illetve gazdasági célok, de külön kiemelném a betegségekkel – különösen a Varroával – szembeni ellenálló képesség erősítését célzó törekvéseket, hiszen ez a fajta szelekció önmagában is elég fajsúlyosan van jelen a méhtenyésztésen belül nemzetközi viszonylatban. Az egyes érdekcsoportok között természetesen esetenként különböző mértékű átfedés is lehet.
Személyes érintettség és a témakör további feldolgozásának irányvonalai
Ezen a ponton fontosnak érzem jelezni a jelen cikksorozat létrehozásához vezető személyes érintettségemet és indíttatásomat, továbbá a cikksorozat várható további irányvonalait.
2018-ban Skóciába utaztam egy néhány napos inszeminációs képzés elvégzése céljából (4. kép). Ez a képzés természetesen csak az alapok ismertetésére volt elegendő, és arra, hogy professzionális asszisztencia mellett próbálhassam ki magam a szakterületen. Mivel úgy ítéltem, hogy érdemes komolyabban foglalkoznom az eljárás elsajátításával, és szakmailag is kifejezetten érdekelt a téma, további tapasztalatszerzés céljából Szlovákiában is részt vettem egy egynapos inszeminációs kurzuson, később pedig Romániában és Ausztriában is módomban állt szemügyre venni profi inszeminátorok munkavégzését, valamint kérdéseimet is feltehettem nekik. Hosszas és kitartó gyakorlással sikerült eljutnom addig, hogy mára 90 százalék feletti sikerességgel végzem a műveletet. Erre Ausztriában van lehetőségem, adott esetben – a művelet kiterjedtsége okán – akár nem feltétlenül egyedül dolgozva (5. kép).
Azért döntöttem a téma részletes feldolgozása mellett, mert a szakterületet jegyző irodalom nemhogy hiányos, hanem tulajdonképpen nem létezőnek tekinthető. Bízom benne, hogy gyakorlatias megközelítésemmel hozzájárulhatok ahhoz, hogy a magyar méhtenyésztés egy számára nélkülözhetetlen technológiával gazdagodhasson, amely nélkül tulajdonképpen nem is beszélhetünk a szó szoros értelmében vett tenyésztésről, illetve ha közvetlen hasznára nem is válik, legalább adott legyen annak lehetősége.
Az előző számban a mesterséges termékenyítés történetének fontos mérföldköveit vettük sorra, jelen írásban pedig az inszemináció értelmét és célját gondoltuk át. A cikksorozat ezt követően szigorúan gyakorlatias irányt vesz majd, és a májusi számtól kezdődően a mesterséges termékenyítéshez időzített herenevelést és anyanevelést, a szükséges anyagokat és eszközöket, a spermagyűjtés, valamint a sperma anyába történő bejuttatásának folyamatát, továbbá az inszeminált anyák gondozásának és tartásának témaköreit vesszük sorra. Kívánom, hogy az erre fogékony méhésztársak érdeklődéssel és megelégedéssel forgassák majd ezeket a lapokat!
Gazsó Imre,
Jánossomorja
