Síkban kiterített koronák alanyok
Gregory Lang a legintenzívebb, kétdimenziós (2D, egysíkú) koronaformák, művelési rendszerek ismert nemzetközi szakértője, az alanyokról is ebben az összefüggésben beszélt. A legmodernebb ültetvényekben megjelenő UFO és más 2D formák előnyei megmutatkoznak a kiváló fényhasznosításban, fotoszintetikus teljesítményben. Ezeken a fákon nincs önárnyékolás, emellett hatékonyan végezhető rajtuk a kézi munka, bőséges és kiváló minőségű termést adnak, és az eddigi koronaformáknál sokkal jobban gépesíthetők.
Kísérleteket végeznek a robotizáció, a szenzoros érzékelő és képalkotó rendszerek kifejlesztése érdekében, amelyek fejlett precíziós technológiákat támogatnak. Dolgoznak a kutatók az elektrosztatikus és más precíziós megporzási rendszereken, vagy a képalkotó technológiákon, hogy a kapott adatok nagy pontosságot tegyenek lehetővé a gyümölcsritkításnál, termésbecslésnél, növényvédelemben, tápanyagellátásnál. Közvetlen, a technológia mai szintjén is érvényesülő előny, hogy az egysíkú koronaformák lehetővé teszik a sorok egyedi, keskenyebb takarását is, ami jobban szellőző, kedvezőbb ültetvény-mikroklímát eredményezhet.

A legintenzívebb, kétdimenziós koronaformák fejlesztését növényfiziológiai kutatásokkal támasztják alá. Méréseikkel is bizonyították a lombozatra jutó fény mennyisége és a fotoszintetikus teljesítmény összefüggését: a cseresznyefák maximális nettó fotoszintetikus teljesítményét a másodpercenként egy négyzetméterre jutó 1200-1500 μmol fotoszintetikusan aktív sugárzás (a 400-700 nm hullámhossztartomány) biztosítja. Vizsgálataik szerint a cseresznye optimális gyümölcsméretének és cukortartalmának kialakításához 210-250 négyzetcentiméter levélfelületre van szükség gyümölcsönként.
Például a középerős alanyon nevelt, három egységből álló „trident” koronánál 225 centiméter tőtávolságot és a függőleges termőágak között 75 centiméteres távolságot javasolnak a cseresznye, a szilva, a kajszi és az őszibarack esetében is. Fánként egy és négy közötti függőleges termőelemnél is 75 centiméter távolságot tartanak jónak közöttük, a több vertikális termőegységből álló UFO-nál pedig 20-30 (őszibaracknál 50-60) centimétert.
Spanyol eredmények
A spanyol Agromillora vállalat képviseletében érkezett Ignacy Iglesias hazánk gyümölcstermesztői és faiskolásai körében is jól ismert szakértő. Gregory Langhoz hasonlóan ő is egyik „apostola” a legmodernebb, kétdimenziós művelési rendszereknek. Az Agromillora mára a világ egyik legjelentősebb és leginnovatívabb gyümölcsszaporítással foglalkozó vállalkozása, évente már 80 millió növényt állítanak elő. Magas szintet értek el a modern szaporítási technológiák kifejlesztésében, mikroszaporító laboratóriumokban és modern termesztőberendezésekben dolgoznak. A fertőzési forrásoktól és vírusvektoroktól védett, zárt környezettel garantálni tudják növényeik teljes növényegészségügyi biztonságát.
A 2022-es adatok szerint Spanyolország almatermésű és csonthéjas gyümölcstermő területe megközelíti a 180 ezer hektárt, ezen belül a csonthéjas fajok részesedése a legnagyobb (70 032 ha őszibarack, 29 463 ha cseresznye, 18 428 ha kajszi, 13 245 ha szilva).
Utóbbiakban a kézi munkaerő a legjelentősebb tétel, a ráfordítások 70%-át is kiteheti. Ültetvényeik 80%-a nyitott váza koronaforma. Az őszibaracknál nem álltak rendelkezésre olyan törpítő, növekedésmérséklő alanyok, mint az almánál, ezért a vigor csökkentésére a sikeres termesztés érdekében a spanyol termelők már kb. 20 éve használják a paclobutrazol növekedésszabályozót.
A fejlesztések az újabb koronaformák bevezetését és az ezeket lehetővé tévő újabb alanyok nemesítését vették célba. Az előadó néhány szemléletes ültetvényparaméterrel tekintett vissza az elmúlt évtizedekre és mutatta be a művelési rendszereknél lezajlott fejlődést. Az 1950-es, 60-as évek extenzív ültetvényein (kb. 333 fa/ha, nagyméretű, csak állványok, létrák segítségével művelhető fák) elérhető volt a 22 tonnás hektáronkénti termés, de a ráfordítások hatékonysága alacsony volt: a permetlé elsodródása 58%-os, 280 kilogramm nitrogént adagoltak és 9500 köbméter vizet használtak fel egy hektárra, a szüreti teljesítmény maximum 110 kilogramm volt egy munkaóra alatt. Azóta a koronaformák, művelési rendszerek átalakulása ezeket az értékeket folyamatosan javította.
A legújabb ültetvények biológiai előnyei Ignacy Iglesias szerint is a kiváló fényhasznosításon alapulnak, és az eredmény nemcsak a termésmennyiségben és gazdaságosságban, hanem a gyümölcsminőségben (méret, fedőszín-borítottság) is mérhető.
A legmodernebb kétdimenziós (2D) egysíkú formák a spanyol termesztők számára is újdonságot jelentenek, továbbra is sokan választják a kisméretű, hagyományos kialakítású Gobelet fákat. Azonban ügyelni kell arra, hogy ezek valóban teljesen földről elérhetők és minél jobban gépesíthetők legyenek. A nyári zöldmetszéshez például a koronát fentről V alakban „megnyitó” tárcsás csonkázó-metsző gépet javasolnak.
Ignacy Iglesias szerint is nyilvánvaló, hogy az igazi áttörést az egysíkú, 2D koronájú ültetvények jelentik; a robotizáció már jelenlegi fejlesztési irány.