A Macfrut 2024 nemzetközi zöldség-gyümölcs szakkiállításon háromnapos konferenciát szerveztek az alanyok kapcsán. Minden gyümölcsfaj korszerű termesztéséhez ajánlottak alanyokat és bemutatták a különböző országokban folyó nemesítési programokat. Eddig az almáról és a körtéről szóló előadásokat foglaltuk össze, utolsóként a csonthéjasok kerülnek sorra.

Ebben a szekcióban két előadással is szerepelt Gregory Lang, az USA Michigan Állami Egyetem kutatója: bevezetőként ismertette az alanyválasztás szempontjait a csonthéjasok esetében, majd az egyetemük cseresznyealany-nemesítési programjáról beszélt.
Az őszibarack, szilva és kajszi természetes koronája akár 8, az almáé 12, a körtéé 20, a cseresznyéé pedig 40 méter magasra is nőhet. A méret mellett a termesztésben kezelni kell más evolúciós vonásokat is, mint a csúcsdominancia és a fák kései termőre fordulása.
Az alanyokkal összefüggő tulajdonságok között a szakember kiemelte a biotikus tényezőket: a kórokozó gombákkal, vírusokkal, baktériumokkal és nematódákkal, valamint más talajban élő károsítókkal szembeni ellenálló képességet. Az abiotikus tényezőkkel szembeni alkalmazkodó és ellenálló képesség is nagyon fontos. A legalapvetőbb elvárás az alanyokkal szemben, hogy az ültetvény fái túléljék a stresszhatásokat, egészségesek maradjanak. Ezután következnek csak azok a szintén fontos alanytulajdonságok, amelyek az ültetvény teljesítményét (relatív terméshatékonyság és gyümölcsminőség) meghatározzák.
Igyekeznek iránymutatást adni a különböző egysíkú koronaformák kialakításához alkalmas növekedési erélyű alanyok kiválasztásához.
Ilyenkor a fa növekedési erélye megoszlik, a több függőleges elem önmagában hozzájárul a csökkentéséhez. Ennek megfelelően a sok függőleges termőegységből álló UFO korona (Upright Fruiting System) akár középerős vagy erős növekedésű alanyokon is kialakítható.
Gregory Lang a michigani cseresznyealany-fejlesztési program bemutatása során részletesen ismertette a különböző növekedési erélyű alanyok választékát. Az utóbbi 35 évben jelentős volt a fejlődés és az újabb alanyok bevezetése segített a fák növekedési erélyének csökkentésében, a korábbi termőre fordulás és a nagyobb termőképesség elérésében. Azonban az adaptáció a sokféle klíma–talaj variációhoz további széles körű, koordinált vizsgálatokat igényel. További kihívás a levélfelület–termésmennyiség–gyümölcsminőség optimalizálása, valamint a fák teljesítményének fenntartása forró, száraz klímában, stresszes körülmények között, rosszabb talajokon (ekkor pl. a GiSelA 12 szerepel jobban a GiSelA 3, 5 és 6-hoz képest). Kísérletek folynak már az egysíkú művelési rendszerekhez az alanyválasztás tisztázásához: az egy központi tengelyű formát GiSelA 3, GiSelA 5 és Corette alanyokon, a kéttengelyű fákat GiSelA 12, GiSelA 13 és Piku-1-en, a háromtengelyű (tri-axis) fákat SL-64, Adara és GiSelA 17 alanyon nevelik.
Szerepelnek köztük egyebek mellett a GiSelA-sorozat tagjai (a fajták számjelei szerint növekvő erősségűek), a Krymsk® 5 és Krymsk® 6, a Weigi és Weiroot sorozatok, valamint a Corette sorozat tagjai (Corette 1–7).
A Corette alanyok a Michigan Állami Egyetem programjának eredményei, és létrehozásukban jelentős szerepük volt magyar alapanyagoknak: a Prunus cerasus, P. avium, P. fruticosa hazánkban létrejött spontán fajhibridjei, vagy az Újfehértói fürtös, a Maliga emléke meggyfajták keresztezve GiSelA 5 vagy GiSelA 6 alanyokkal, illetve más származású P. cerasus-fajtákkal. A michigani alanynemesítési program genetikai forrásai tehát elsődlegesen a cseresznye és a meggy, de ezeken kívül még további 12 Prunus-fajt is bevontak a keresztezésekbe. A Corette alanyoknál is a növekedési erély szerint emelkednek a számjelek [Corette 1 (Clare): 35-40%, Corette 7 (King): 60-80%]. Néhányuknál, különösen a gyengébb növekedésűeknél egyes talajtípusokon előfordulhat a túlzott mértékű sarjképződés.
Nemesítési alanyok
Gennadii Eremin 2017-ben publikált adatai szerint a törpítő hatást például a Prunus pumila, P. incana, P. tomentosa, P. spinosa, P. nana, a könnyű szaporíthatóságot a Prunus cerasifera, P. serrulata, P. mahaleb, a jó fagytűrő képességet a Prunus spinosa, P. tomentosa, P. kuriliensis, P. sachalinensis, a szárazságtűrést a Prunus nana, P. mahaleb, P. fruticosa, P. spinosa, P. incana, a víztelített, elárasztott talajokon a gyökérfulladás-ellenállóságot a Prunus cerasifera, P. tomentosa, P. dasycarpa, a talajpatogének elleni jó toleranciát a Prunus cerasifera, P. spinosa, P. tomentosa, P. davidiana, P. fruticosa fajok örökítik.
