A frill stencil színt tehát a libanoni vagy a blondinetta fajta viszi bele az utódnemzedékekbe.
A frill stencil színű galamb postagalambbal összerakva először jobb esetben toy stencil utódokat eredményez, de ezek már hordozzák a frill stencil színt. A toy stencil színűnek a szárnypajzsán különböző színekben jelenik meg a kovácsoltság, a frill stencilnek pedig a faroktollakon és csapótollakon mutatkozik meg a fehér, „tükrös” mintázat.
Az alapoktól indítva a keresztezést, körülbelül hat év telik el, mire színre és formára is ideális, a postagalambra eléggé hasonló utódok kelnek ki. Itt még bonyolítja a helyzetet, hogy a blondinetta – lévén sirályka galamb – csőrformája miatt kevésbé jó nevelőnek számít, tehát eleinte még célszerű dajkagalambokat is igénybe venni a fiókák felneveléséhez. Ahogy egyre „postakinézetűbb” lesz az utód, akkortól már nagyon jó költőnek és fiókanevelőnek számít.
Milyen színek vannak?
A már említettek mellett sok más színváltozat is megtalálható már a postagalambok genetikájában. A toy stencil 1. kékes kovácsolt alapú, és vöröses színek vannak a szárnyában. A toy stencil 2. hasonlít az előzőhöz, de világosabb barnás, szinte rózsás árnyalatú a szárny pajzsa. A toy stencil 3. esetén pedig a fekete tollszegélyek megmaradnak, csak ott fehér színnel vannak kombinálva.
De találkozhatunk még vörös, sárga alapszínen fehér mintázatúval is, sőt van olyan fekete alapszínű, aminek a fehér tükrök benne
vannak a farktollában és a szárnytollában is. Vannak még az opálok és az almondok. Utóbbiak halványmandula alapszínűek, és feketés-barnás foltok, minták vannak rajtuk. Az opálokból pedig van domináns és recesszív változat – a domináns az jobban hozza a színét, mint a recesszív. A domináns opálon, mint a kék galambon, szembetűnő a szárny mintázata, ami lehet szürkés-fehéres vagy rózsás árnyalatú is.
Az almondoknál pedig van egy olyan érdekesség, hogy két almondot nem lehet párba állítani, mert nem lesz életképes az utóduk.
– A tenyésztés során, ha van egy jól elkapott párosítás, akkor annál szokás az utódokat a szülőkkel párba állítani, hogy a jó tulajdonság rögzüljön a vérvonalban, de utána következő nemzedékben már vérfrissítésként nem rokonnal kell az utódokat párba állítani – hangsúlyozta Kiss Dániel.
