Kimutatásuk azért nagyon fontos, mert ezek az állatok egymás között is terjesztik a vírust, ezekhez a fajokhoz már adaptálódott a H5N1-es típusú madárinfluenza, tehát a nyércfarmokon, a szarvasmarhatelepeken dolgozó személyzet fokozott veszélynek van kitéve, ha ezek az állatok fertőzöttek.

A hírek szerint a legnagyobb aggodalmat az okozza, hogy a vírus már képes emlőssejtekhez is kapcsolódni. Ez jelentheti az ugrást az emberre?

– Az emlőssejtek felszínén széles körben előfordulnak olyan receptorok, amik csak kis különbséggel térnek el egymástól. Tehát ha a madárinfluenza már egy emlősnek a sejtjéhez képes volt kapcsolódni, akkor könnyebben áttevődik emberre is. Ebből a szempontból a legnagyobb kockázatot a sertés képviseli, mert a vírusnak a sertéssejteken lévő dokkoló fehérjéje semmiben sem különbözik az emberétől. Ezért van az, hogyha valahol kialakul sertés­influenza egy madárinfluenza törzsből, az szinte törvényszerűen áttevődik az emberre. A szarvasmarha és a nyérc sejtjeinek ez a receptorfehérjéje a sertésétől kismértékben eltér, ezért nem feltétlenül jelenti azt, hogy közvetlen veszélyben vagyunk.

Mint említette, már a 2000-es évek elejétől számítani lehetett az emberre történő átvitel bekövetkeztére. Felkészültebben várjuk-e ezt a helyzetet, mint a koronavírus esetében?

– A vakcina már megvan, az Európai Unió is rendelt belőle 50 millió adagot, tehát a következő szezonban elvileg már rendelkezésre állhat. Ám mindaddig tartalékolják, nem kerül közforgalomba, amíg ki nem tör egy H5N1 okozta járvány, és akkor is a fokozott veszélynek kitett személyeket, tehát a baromfiiparban dolgozókat, állatorvosokat fogják elsősorban immunizálni. Erre ez az 50 millió adag bőven elegendő, és ha kialakulna egy humán pandémia, akkor a tömegtermelése nagyon gyorsan elkezdhető.

Térjünk vissza a jelenlegi helyzetre, mert a tejelő szarvasmarha esetében a tejről is beszélnünk kell. Tartózkodjunk-e a frissen fejt, pasztörizálatlan tej fogyasztásától?

– Ha az Egyesült Államokban vagyunk, akkor feltétlenül. De szeretném felhívni a figyelmet rá, hogy bár az Egyesült Államoknak már húsz államában jelen van ez a madárinfluenza vírus a tejelő tehenészetekben, és ott nyilván a tejbe is átmegy, de más földrészen vagy más országokban még nem számoltak be a szarvasmarhában való jelenlétéről. Biztos vagyok benne, hogy nagyon erőteljesen monitorozzák az összes olyan szarvasmarha-tenyésztő országban az állományokat, ahol tenyésztési kapcsolat van az Egyesült Államokkal, mert ne felejtsük el, hogy a vírus átmehet akár mélyhűtött spermával vagy embrióval is, azon kívül, hogy természetesen a hőkezelésnek nem alávetett tejtermékek is hordozzák. Megfelelő hőkezeléssel, tehát pasztörizálással vagy forralással azonban a vírus 100 százalékos biztonsággal elpusztítható.