„Ez az egyik első alkalom, amikor bizonyítékot találtunk a H5N1 magas patogenitású madárinfluenza hatékony és tartós terjedésére emlősről emlősre” – mondta Diego Diel, az amerikai Cornell Egyetem Állatorvosi Főiskola Állat-egészségügyi Diagnosztikai Központjának (Cornell AHDC) Virológiai Laboratóriumának igazgatója, a Népegészségügyi és Diagnosztikai Tudományok Tanszék virológus docense.
A vírus teljes genomszekvenálása nem mutatott ki olyan mutációkat a vírusban, amelyek a H5N1 fokozott átvihetőségét eredményeznék az emberre – írja a Phys.org. Az azonban egyértelmű, hogy az emlősök között képes terjedni. Ezzel megvan az esélye egy újabb mutáció kialakulásának, mely már humán egészségügyi rizikót hordoz, mutatott rá Diel.

Fotó: annigje from Pixabay
Ezek közül négyet szarvasmarhatelepekhez, hetet pedig baromfitelepekhez kapcsoltak, köztük egy négy esetből álló járványt, amelyet az elmúlt hetekben jelentettek Coloradóból. A mostani esetek mind ugyanahhoz a vírus törzshöz kapcsolhatók, amelyet a a mostani tanulmány a tejelő tehenekben keringő vírustörzsként azonosított. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy a vírus valószínűleg ugyanabban a megyében lévő tejgazdaságokból származik.
Egyelőre emberek közt nem képes terjedni a vírus
Bár a vírus képes megfertőzni és szaporodni az emberekben, e fertőzések hatékonysága alacsony.
hívta fel a figyelmet Diel.
Ezért kritikus fontosságú, hogy továbbra is figyelemmel kísérjük a vírust az érintett állatokban és a potenciálisan fertőzött emberekben is. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma a H5N1-vírus vizsgálatára irányuló programokat indított, melyeket ingyenesen biztosított a termelőknek. Diel szerint a vírus további terjedésének megfékezéséhez korai tesztelésre, fokozott biológiai biztonságra és pozitív eredmények esetén karanténra lenne szükség.

A szarvasmarháknál jelentős hatása van a tejtermelésre
A H5N1 vírus okozta fertőzéseket először 2022 januárjában észlelték. Csak az Egyesült Államokban több mint 100 millió háziszárnyas és több ezer vadmadár pusztulását eredményezte a járvány. A Cornell AHDC és a Texas A&M Állatorvosi Orvosi Diagnosztikai Laboratórium tudósai az elsők között jelentették a vírust tejelő szarvasmarha-állományokól. A teheneket valószínűleg vadmadarak fertőzték meg, ami a csökkent étvágy, a széklet állagának megváltozása, légzési zavarok és rendellenes tej, a tejtermelés kifejezett csökkenésével járó tünetekhez vezetett.
A kutatók a jellemzett vírustörzsek teljes genomszekvenálásával, modellezéssel és járványügyi információkkal azonosították az összes olyan esetet, ahol tehénről tehénre terjedt a vírus. Ezek az esete akkor kerültek napvilágra, amikor texasi fertőzött teheneket vittek egy ohioi gazdaságba, ahol egészséges állatok voltak. A szekvenálás azt is kimutatta, hogy a vírus macskákra, egy mosómedvére és vadmadarakra is átterjedt, amelyeket elhullva találtak az érintett gazdaságokban. A macskák és a mosómedve valószínűleg a fertőzött tehenekből származó nyers tej fogyasztásától betegedtek meg. Bár nem tudni, hogyan fertőződtek meg a vadmadarak, a kutatók gyanúja szerint a környezeti szennyeződés vagy a fejés vagy a fejőházak takarítása során felszabaduló aeroszolok segíthették a vírus terjedését.