A babesiák egysejtű élősködők, melyek a vörösvértestekben osztódnak, és azokat pusztítják. Szarvasmarha esetén főként a Babesia divergens és a Babesia bigemina a kórokozó, lovaknál a Babesia caballi, kutyáknál a Babesia canis. Súlyos tüneteket képes okozni állatokban, a szarvasmarha-babesiosist nevezik erdőkórságnak, vagy fertőző vérfestékvizelésnek.

A vérszívást követően a tünetek 1-3 hét múlva jelentkeznek. Mivel a parazita a vörösvérsejteket pusztítja, azok maradványait a máj átalakítja egy bilirubin nevű köztes, sárga anyaggá. Ez okozza a sárgaságot, melyet állatoknál a nyálkahártyákon és a szemfehérjén lehet könnyen észrevenni.

Kullancs általi terjesztését igazolták a Q-láznak, de az kullancscsípéssel ritkán terjed, az elsősorban légutakon keresztül fertőz. Kórokozója a Coxiella burnetii baktérium, a betegség bizonyítottan a kérődzőkkel foglalkozók közt fordul elő gyakrabban. Az állatok ürüléke, vizelete, teje is a kórokozó terjesztője.

Ezek közé tartozik egy új kullancsfaj, a Hyalomma marginatum, mely a krími-kongói vérzéses láz vektora. Ez a kullancs Ázsia déli részein, a Földközi-tenger mentén és Észak-Afrikában őshonos, mára már Európa nagy részén megtalálható.

Albániában a jelenléte már jelentős, egy kutatásban 2010–2015 között kimutatták, hogy a szarvasmarhákban 32,8%, míg a kutyákban 100%-ban a Hyalomma marginatum volt a domináns faj. Gazdaszervezete számos házi- és vadállat lehet: juhok, kecskék, szarvasmarhák, sertések, szamarak, sünök, kutyák és nyulak is. Fertőzést követően az állatoknál a tünetek jelentkezése nem mindig jellemző, esetenként enyhe láz megfigyelhető, viszont épp ezért, akik az állatok vérével találkoznak, könnyebben megfertőződhetnek.

Hazánkba vándormadarak útján érkeznek, eredeti élőhelyük Magyarországtól jóval délebbre található, ám a klímaváltozás miatt a közép- és észak-európai éghajlat is egyre inkább megfelelő számukra. A Hyalommak nagyobbak és gyorsabbak a hazai kullancsoknál, pajzsuk egyszínű, sötét, lábuk látványosan sávozott. A kutatás első évében mindössze két Hyalomma kullancsot azonosítottak, 2022-ben viszont már kilenc példányról érkezett bejelentés. A gyűjtés már kora tavasszal, a kullancsok első megjelenésével elkezdődik, az ekkor talált egyedeknek különösen nagy a jelentőségük, hiszen ez arra utalhat, hogy nem közvetlenül vándormadarak segítségével érkeztek az országba, hanem itt teleltek át.

A kérdést dr. Pikó Evelinnek, a Hód-Mezőgazda Zrt. vajháti tehenészeti telepének ellátó állatorvosának többször felteszik az állattartók. Pikó Evelin szerint a különböző metrinek (eprinomektin, deltametrin) papírforma szerint jók a legyek és kullancsok ellen, de ezek a vízi élővilágra elég veszélyesek, ráadásul a hatóanyagok metabolitjai a bélsárral ürülnek. Egy adott területen ezek jelentősen feldúsulhatnak, ami pedig a talajhoz köthető rovarvilág egyensúlyának megbomlásával jár – figyelmeztet a szakember. A kullancsokkal kapcsolatban elmondta, hogy az általa ellátott állományban eddig nem volt fertőződés, viszont fontos megjegyezni, hogy az állatok nincsenek legeltetve.