0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 10.

Vérszívó potyautasok a mezőgazdaságban

A korábban beköszöntött tavaszias idő miatt idén a szokásosnál is korábban jelenhetnek meg az őshonos, valamint az újonnan meghonosodott Hyalomma kullancsok Magyarországon.

A Q-lázról bővebben

A Q-láz egy zoonózis, vagyis állatról emberre képes terjedni, kórokozója a Coxiella burnetii, egy obligát intra-cellularis, Gram-negatív baktérium. A betegség első említése 1934-ben Ausztráliában történt, amikor vágóhídi munkásokat betegített meg, hazánkban először 1956-ban regisztrálták egy szarvasmarha-állomány fertőzése kapcsán, mára a világon Új-Zéland kivételével mindenhol előfordul.

A kórokozó három legfontosabb fertőző forrása a kecske, a juh és a szarvasmarha.

Azonban nemcsak ezek a kérődzők üríthetik a baktériumot, hanem tengeri emlősök, hüllők, madarak is, de a kullancsokban is megtelepszik, ami az állatok megfertőzésében játszik szerepet.

kullancs
Illusztráció

Magyarországon a Q-láz 1967 óta bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség. Az első humán bejelentésre az 1970-es években került sor, amikor egy állatorvos betegedett meg. Egy 2019-es kutatás során 126 tejelő szarvasmarha-állományból gyűjtöttek tanktejmintát, amely során 123 állomány mutatott C. burnetii PCR és ELISA pozitivitást. Hazánkban 2015 és 2019 között a diagnosztizált és bejelentett akut humán Q-láz fertőzések száma 28 és 48 közé tehető, ami valószínűleg elmarad a tényleges értéktől. Számos kutatásból kiderült, hogy a szarvasmarhával foglalkozó állatorvosok a leginkább kitettek a fertőződésnek.

A Q-láz előfordulásának gyakorisága igen eltérő képet mutat különböző országokban. A fő gazdafajok ugyanazok az élőlények mindenhol, de a fertőzés elterjedésének mértékét a rezervoár fajok sajátosságai befolyásolják.

Az emberek leggyakrabban por, aeroszol útján belélegezve, valamint a nem hőkezelt tej és tejtermékek fogyasztása során fertőződhetnek meg. A kórokozó a tejmirigyben és a vemhes állat placentájában telepszik meg. Emberi fertőződés során megkülönböztetnek heveny és idült Q-láz fertőződést. 2022-ben 41 igazolt Q-láz megbetegedés volt Magyarországon.

Kiemelten fontos lenne azon intenzív tejelő szarvasmarhatelepen dolgozóknak az évenkénti szűrését bevezetni, akik a kórokozóval rendszeresen találkoznak vagy találkozhatnak. Továbbá megfontolandó lenne az üzemorvosi vizsgálatok kötelező részévé tenni. Tünetes dolgozóknál pedig feltétlenül gondolni szükséges a Q-láz szerológiai vizsgálatra. Megfontolandó a szigorúbb biztonsági rendszabályoknak a bevezetése, például védőöltözetek alkalmazása a munkavégzés során.

Ez is érdekelheti:

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: