Kísérleti megfigyelések
A Jázmin fajta kezdeti fejlődését T.5C és 110R alanyokon figyeltük meg.
a T.5C alanyon volt nagyobb a hajtáshossz. Ahol a tavaszi telepítést megelőzően a gyökerek 24 órás Amalgerolos előáztatására is sor került, ott a T.5C alanyon a vizes áztatáshoz képest átlagosan 20%-kal hosszabb hajtásokat kaptunk a nyár elején.
A három év során végzett mikroszkópos rügyvizsgálatok betekintést nyújtottak a rügyek termékenységébe és atkafertőzöttségébe: a Jázmin és a Pinot regina magasabb rügytermékenységet mutatott a Merlinhez képest (1. táblázat). Az ültetvények kora, a fás részek magasabb aránya is kedvezően hat a rügyek termékenységére (RÜTE). A mikroszkópos rügyvizsgálatok jó támpontot adnak metszéskor a rügyterhelés beállításához és az atka elleni kora tavaszi beavatkozások előrejelzéséhez. Az ellenálló fajták visszafogott növényvédelme az atkák (károsító és hasznos szervezetek) felszaporodásával járhat.
A levél- és mustanalízisek eredményei a fajták közötti tápanyagfelvételi különbségekre utalnak, különös tekintettel az eltérő nitrogénszintekre, amelyek azután befolyásolják az erjedési folyamatot és a bor minőségét.
Termesztési gyakorlatok
A vizsgált innovatív fajtákon a peronoszpóra és a lisztharmat nem okoz gondot vegyszeres védekezés nélkül sem. Viszont ezek a fajták nem ellenállók a feketerothadás (Guignardia bidwellii) fertőzésével szemben. Emiatt a kórokozónak kedvező környezeti feltételek esetén ezekben az ültetvényekben is szükség lehet gombaölő szerek alkalmazására a kritikus fenológiai időszakaszokban. A 2. táblázatban szereplő évi két-három védekezéssel a feketerothadás tünetei nem jelentek meg egyik fajtán sem.
A szüret időzítésének különösen a Jázmin fajtánál van nagy jelentősége, amely gyorsan veszít savtartalmából. A szüret optimális időpontjának meghatározásához ezért rendszeres érésvizsgálatokat javaslunk a bor minőségének biztosítása érdekében (grafikonok).
Megfelelnek az elvárásoknak
A kísérleti eredmények alapján az a következtetés vonható le, hogy a három innovatív szőlőfajta ígéretes a betegség-ellenállás és a fenntartható szőlészet szempontjából egyaránt.
A kutatás támogatja ezeknek a fajtáknak a köztermesztésbe integrálását, hangsúlyozva a felelős termesztési gyakorlatok fontosságát a gombabetegségekkel szembeni rezisztencia hosszú távú fenntartása érdekében.
A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet szőlész és borász munkatársai, Csikászné Krizsics Anna, Gaál Krisztián, Schultz Brigitta, Ipacs Szabó István és Teszlák Péter 2024-ben az Agrofórum Szőlészet, Borászat különszámában és a kőszegi 14. Szőlő és Klíma Konferencián összegezték az ifj. Kozma Pál nemesítői munkájának eredményeképp államilag elismert borszőlőfajtákról az utóbbi években gyűjtött adatokat.
Ez is érdekelheti:
Szőlőtermesztés napjainkban: tervezetten, minél kevesebb vegyszerrel
