A felhasználó és a környezet védelme érdekében figyelembe kell venni minden olyan biotechnikai, nemesítési, termesztési és kultúrtechnikai eljárást, amely segít minimális szintre csökkenteni a növényvédőszer-használatot a fertőzés ellen.
Ennek eléréséhez nyújtanak segítséget a különböző előrejelző rendszerek, amelyek az időjárási paraméterek, a terület adottságai, a fajták tulajdonságai és a betegségek életciklusának meghatározásához szükséges algoritmusok alapján kiszámolják a kezelések időpontját és javaslatot tesznek a permetezésre.
A fertőzés megkésett kezelése
A szőlőperonoszpóra (Plasmopara viticola) elleni védekezés sikerének egyik legfontosabb előfeltétele a jó szakmai felkészültség. Már az új telepítések tervezésekor gondolni kell a megelőzési lehetőségekre, ilyen például a terület szellős kialakítása, az uralkodó szélirány figyelembevétele, a sorközök füvesítése stb.
A kórokozó fejlődésének üteme és fertőzése az időjárás szigorú függvénye. Az időjárás és a lappangási idő adatainak felhasználásával viszonylag pontosan előre jelezhető az első kezelés időpontja. A tavaszi, primer fertőzés megindulásához legalább 10-13 °C napi középhőmérséklet és egymást követő egy-két nap alatt lehullott 10 mm csapadék szükséges.
Ha a fakadás korai volt és a tavasz száraz – az utóbbi években ez volt a jellemző –, akkor a talajról meginduló primer fertőzés a szőlőt már nem egy-három-, hanem három-hatleveles állapotban találja. Ebben a fejlődési szakaszban már számottevő fertőzést okozhat a szőlőben. Ezért nagyon fontos az első kezelés időpontja. Az első kezelést követően a fiatal növényi részek védettek lesznek a fertőzéssel szemben, de a hatás időtartamát korlátozza a növekedés üteme.
A kezelések közötti időtartamot nemcsak az adott időjárási viszonyok szabják meg, hanem a védekezésre használt készítmény hatástartama is. Az integrált termesztésben a felszívódó készítmények és a kálium-foszfonátok alkalmazásával kivárható a 600 négyzetcentiméteres levélfelület-nagyság is, de az ökológiai termesztésben erre nincs lehetőség a kontakt szerek vagy biológiai készítmények rövidebb hatástartama, lemoshatósága vagy a növény növekedési üteme miatt. Ha viszont száraz és meleg az idő, akkor a peronoszpóra elleni kezelést vagy a következő erőteljesebb csapadék határozza meg, vagy a lisztharmat elleni permetezéssel együtt is elvégezhetjük. Gyenge fertőzési nyomás esetén a következő kezelést röviddel az inkubációs időszak vége előtt, vagy lehetőség szerint röviddel az eső előtt végezzük, és általában megelőző kontakt gombaölő szerrel.
Helyi adottságokhoz igazítva a fertőzés ellen
A szőlőlisztharmat elleni küzdelem minden évben új kihívások elé állítja a termesztőket, és minden évben újra kell gondolni az eddigi védekezési stratégiát is. A szőlőperonoszpórával ellentétben, amelynek az elsődleges fertőzéséhez kell minimális csapadékmennyiség, a lisztharmatgomba szinte minden időjárási körülménnyel képes megbirkózni, életben maradni és fertőzni, mint azt az előző évek mutatták.
A lisztharmatgomba ivaros fertőzéséhez akár magas páratartalom vagy átmeneti harmatképződés is elegendő lehet. A levelek felületén megjelenő micéliumokat (lisztes bevonat) a vizsgálatok szerint nagy mennyiségű víz részben lemoshatja, a spórákat pedig a tartós páratartalom okozta megváltozott ozmotikus nyomás károsíthatja, sőt a növényfelületen kialakuló pH-változás is gátolja a micéliumok növekedését és a spórák csírázását.
