0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 10.

Új tájfajta: a kecskeméti sárgafejű juh

A kecskeméti sárgafejű juh története – mivel soha nem volt Magyarországon önállóan elismert juhfajta – nehezen kutatható.

Főkoordináta-elemzést (PCoA) végeztünk annak vizualizálására, hogy az egyedekre vonatkoztatott genetikai távolságok alapján hogyan helyezkednek el egymáshoz képest az állatok. Az egyedek nagyon szépen elkülönültek populációk szerint, egy nagyon minimális átfedés figyelhető meg csupán köztük. Klaszteranalízissel megvizsgáltuk az állományok genetikai strukturáltságát. Azt tapasztaltuk, hogy mindenféle előzetes információ nélkül, csupán a genotípusokra hagyatkozva, az egyedek az állományaiknak megfelelő csoportba sorolódtak, tiszta strukturálódás figyelhető meg köztük.

sárgafejű juhok
Kecskeméti sárgafejű anyajuhok és bárányaik Gyulai Áron árutermelő tenyészetében
Fotó: Balázs Réka
A kapott, genetikai alapokon nyugvó információink alapján azt mondhatjuk, hogy a két, általunk vizsgált populáció, a sárgafejű/vöröspofájú berke és a kecskeméti sárgafejű juh jól elkülöníthető egymástól.

Természetesen elengedhetetlen az állományok időről időre történő genetikai újramonitorozása ahhoz, hogy a megfelelő mértékű variancia szintje fenntartható legyen. Mindent egybevetve (feno- és genotípus alapján) úgy gondoljuk, hogy nem lenne nagy hiba külön kezelni a vizsgált kunbaracsi juhállományt az Erdélyből eredeztethető, az NBGK-HGI által fenntartott populációtól, a megfelelő diverzitási szint megőrzése mellett.

Jövőbeli cél a genetikai távolság további növelése a két állomány között, a variancia megőrzésével egyetemben, és a már meglévő jó tulajdonságok fenntartása, gyarapítása. Egy igen rög szilárd zárványtenyészetre sikerült bukkanni a Felső-Kiskunság homokján, melyet a már lezajlott vizsgálatok is alátámasztanak.

génvizsgálat juhállományok

Arra a kérdésre, hogy beszélhetünk-e még tájfajtákról a 21. században, és időszerű-e a tenyésztésük, úgy véljük, a válasz az, hogy mindenképpen.

Jelenlegi rohanó világunkban az állattenyésztés egyes szegmensei is az ökológiai szemléletben kezdenek működni. Megfelelő tájhasznosítás és területhasznosítás pedig csak az adott rögön kialakult fajtákkal valósulhat meg. A kecskeméti sárgafejű juh létjogosultságát a hazai piacon a gazdák maguk igazolták vissza, hiszen a kereslet folyamatos a tenyészkosok iránt, a vizsgálatban résztvevő kunbaracsi tenyészetből 2021 óta 16 törzs­könyves kos került felnevelésre a tenyésztőtársak részére. Emellett több olyan árutermelő állomány is működik ma már, ahol csak és kizárólag kecskeméti sárgafejű kosok végzik a termékenyítést.

Balázs Réka
Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési
Központ, Haszonállat-génmegőrzési Intézet,
MATE Állatbiotechnológiai és Állattudományi Doktori Iskola

Mátyás Enikő Noémi, Hudák Péter,
Pálinkás-Bodzsár Nóra
Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési
Központ, Haszonállat-génmegőrzési Intézet

Hegedűs László
Kecskeméti sárgafejű juhtenyészet, Kunbaracs

A felhasznált irodalom a szerzőknél megtekinthető.

Ez is érdekelheti:

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: