Génszerkesztett burgonya
A termésbiztonság érdekében a burgonyatermesztők új fajtákat, nemesítési módszereket próbálnak ki.
A hagyományos génszerkesztéssel ellentétben a Crispr/Cas technológia során nem alkalmazzák idegen faj génjét. Az új fajták hagyományos módon történő nemesítése 10-15 évig tart, de genetikai ollóval sokkal gyorsabban előállíthatóak. Ehhez azonban a a jogalap liberalizációjára van szükség. A géntechnológiai moratórium 2026-ban jár le. A Szövetségi Tanács szeretné a jövőben lehetővé tenni a mezőgazdaság számára a génolló technológiájának alkalmazását, és 2025 közepéig beadványt nyújtanak be a parlamentnek. Az olyan szervezetek, mint a Bio Suisse, a GMO-mentes Élelmiszerek Szövetsége és a Kisgazdálkodók Szövetsége ellenállásukat fejezték ki ezzel kapcsolatban. Többek között szigorú követelményeket szorgalmaznak a géntechnológiával módosított élelmiszerekre vonatkozóan, és ennek megfelelő kezdeményezést kívánnak indítani idén ősszel.
Manapság a komoly vásárlóerővel rendelkező Svájc a terméskiesést importtal helyettesíti. A burgonyatermesztés nehézségei rávilágítanak a svájci önellátás ingatagságára. Svájc mára a világ egyik legnagyobb nettó élelmiszerimportőrévé vált, ellentétben Németországgal vagy Franciaországgal, amelyek szinte el tudják látni magukat. A Svájci Gazdák Szövetsége régóta bírálta Svájc külföldi országoktól való függőségét, úgy vélik ez nem nőhet tovább. A saját termőterületek és a helyi mezőgazdaság védelme fontos az élelmezésbiztonság és a környezetvédelem szempontjából – írták sajtóközleményükben.
Az önellátás azonban nemcsak költséges, de nehéz is egy növekvő népességű országban. A gazdálkodók külföldtől függenek, például vetőmag vagy műtrágya, de különösen a takarmányok tekintetében. Ha a svájciak teljesen önellátóan étkeznének, és a mezőgazdaságban teljesen lemondanának az importról, kérdéses, hogy mennyi hús vagy sajt kerülne-e a tányérjukra.
További érdekességek:
